Veres Péter: A Haáz Rezső Múzeum képtára - Múzeumi füzetek 20. (Székelyudvarhely, 2001)

szőrt nem volt szabad leborotválni - nem látható. A homlokcsont bal szegletén a koponya szélén volt fél kis diónyi holttetem talán nem épen kivehető.

13- án felmentem M.-Igenbe, hol a szomorú emlékű 1848-ik évben egy birtokos sem kerülhette ki a gyilkos kezeket, s hol jelenleg néhány özvegy nő tanuskodhatik a múltról. Legelőbb özvegy Mihály zsidónét látogattám meg, azon kis setét boltban a Kis-ház alatt, melyben 50 év óta árulgat, tehát azt hiszem, személyére emlékszik, mivel nagyon bejáró volt fiatal korába az öregnek, ő dörzsölgette lábait. Amint kezébe adám megnézés végett a képet, ezt mondd: „Mit tréfál a vén zsidónéval, talán férjhez akarna adni?!” „Igenis, mondám, nézze meg csak a képet”. Midőn reá pillantott, felkiáltva mondd: „Uram Istenem, ez mintha néhai principálisom képe volna!” Kilépett a világosságra, könnybe lábadt szemekkel csókolá meg: „Ez ő, az én régi jó gazdám, hol kapta az úr?” - hangoztatván; el kelle tehát neki beszélni úgy mint írva van.

Átmentem a szomszéd öreghez, ki Benköné név alatt esmeretes, később Rácné, hol annak idejében, midőn tisztelt öcsém látogatta a Hegyalját, három szép leányka varázsolta be nemcsak az ifjú legényeket, hanem az ifjú házasokat is, a házban talált özvegy anyának mutatám be. Szavai következők voltak: „Jaj lelkem, hiszen ez az én volt jó szomszédom Kis József képe.” Felkerestem a kertben működő még honlévő kisebb telivér leányát Pálit, ki megpillantván a képet mondá: „Jaj hányszor csípte meg arcomat, jól esmerem, az öreg Kis József képe! de a szümölcse nincs meg.”

14- én vásár lévén M.-Igenben, kapum előtt elmenő egyik K-várt lakó de jó módú izraelita, elébb említett Mihálynénak fia, betérvén hozzám, asztalomon megpillantván a képet kérdé bámulva: „Honnan ezen jó kép?” Kérdőm, tán ösmeri? „Hogyne hisz ez a néhai Kis József képe.”

Fölmentem Magyar-Igenbe, egy búzaárus szekér mellett álló Kis Józsefnek volt jobbágyát meglátván, ki mintegy 60-62 éves, kérdőm tőle, ki volna ezen kép? Míg jobbra-balra forgatta, még egy hozzá hasonló korú ismét a néhai volt jobbágya oda jővén, még egy pár percig nézegették, a szekéren ülő búzatulajdonos oláhul mondá: „ Vai măgarilor dá nul cunostic, co dace mie da 1 kupé de vinars oi spune la domnu csine arfi.” A pálinkát megígérve, mondá: „Acesta jesta kipul aluj domnu Kis Józsi, voi ac fost jobázsi Domnului, si nu il cunostic.” A más kettő: „Binye zics, amu nye am adusu in minte.”

40