Pál-Antal Sándor: Marosszék és Marosvásárhely az 1848 - 1849-es forradalom és szabadságharc idején. Korabli iratok, jegyzőkönyvek, lajstromok - Múzeumi füzetek 19. (Székelyudvarhely, 2001)
Dokumentumok
Igen! hajlandók vagyunk! kiáltánk egetrázólag. Éljen Magyarország! Éljen Kossuth Lajos! Éljen Batthiány Lajos! Éljen az unió! Éljen a független magyar ministerium! Éljen a szabadság! Éljen a sajtószabadság! Ha Ígéritek - folytatá Berzenczey László - tartsátok fel három ujjatokat s itt, az isten szabad ege alatt, az Isten szent színe előtt esküdjetek meg, hogy fogadástokat megfogjátok tartani. E felszólításra mintegy varázsütésre, valamennyi jobbkéz az ég felé emelkedett. Elmondtuk az esküt, amint Berzenczey László diktálta, akkora lelkesedéssel, hogy még Árpád és Attila ősapáink is megelégedetten mosolyoghattak le reánk a magaslatból. Ez eskü elmondásában a nevezetes a volt, hogy azt nemcsak a meglett férfiak, de valamennyi iparos tanonc, sőt a nők nagy része s a kicsiny gyermekek is elmondták. A Bodor-kút körül lefolyt népgyűlés után, mely este végződött be, nagy lakoma következett az ,Arany-kereszt“ című vendéglőben. 47.1848. május 24., Marosvásárhely Eredeti. Mszék It, Főkirálybírói iratok, N. D. 612/I848T Nemes Maros Szék érdemteljes Főkirály bírája Erisei Méltóságos Gróf Toldalagi Ferenc Úrhoz Feljelentés Most vagyok utoljára alázatos jelentésem tételivel szerencsés, melyben mély tisztelettel jelentem, hogy csupán a méltóságos gróf főkirálybíró úr iránti tiszteletem, szeretetem, melyei eleitől fogva szívem legbelsőjéből viseltetem, arra int, hogy akit oly forrón, oly tisztán, oly igazán szerettem és szeretek, megkíméljem, meg méltóságoddal együtt magamat is, mert akit a becsvágya ellenem felléptetett szóval, tettre is kész, s noha magam ártatlannak ismerem, míg a reám szórandókat leháríthatnám, méltóságodat szenvedtettném, s magam mocskolva lennék, ezen okból anélkül, hogy legkevesebbé rosszul esnék, a méltóságos gróf főkirálybíró úr kezébe letészem hivatalom. Most pedig ezzel az alázatos jelentésem tétele mellett az az alázatos kérésem: Panitba dúlóságom alatt több büntetést (mivel óvodáról ottan gondoskodva nem volt) egy alapítandó óvodára szenteltem, ennek nagyobb része a domesticus curator keze alatt is vagyon, legyen kegyes ezen kevés mennyiségnek felügyelete aránt gondoskodni, hogy a Getse-massa nyomán a kamatja által annyira szaporodhasson, míg abból óvoda létesülhet és fentarthattatik, továbbá mivel már tán 84
