Pál-Antal Sándor: Marosszék és Marosvásárhely az 1848 - 1849-es forradalom és szabadságharc idején. Korabli iratok, jegyzőkönyvek, lajstromok - Múzeumi füzetek 19. (Székelyudvarhely, 2001)

Dokumentumok

felterjesztett vádokat, ezeket támogató ok és bizonyító írásokat, úgy a béperesítettek részéről előállított tanúk vallomásait és ezeknek rendén előterjesztett vádiratokat, úgy tanálja miként: 1. Mezőmadarasi Kosztin Jánosra nézve azon vád, mely szerént ő a gerendkeresztúri országosan esmeretes gyilkosságot elkövetett táborban jelen volt a közvádlói 5., 12., 14. tanúk szerént világos ugyan, de ezen ta­núk vallomásaiból és több ezen bűnvádi keresethez béadott okiratokból, hogy ő ottan személyesen gyilkolt volna, nem tetszvén ki, a gyilkossági vád reá nézve bizonyítás hiányából elenyészik, és minthogy a Bem altábornagy által, az ellenséges táborból hazatérőknek ígért bűnbocsánatban kitűzött határidő alatt az ellenséges táborból haza is tért, az ellenséggel való tábo­rozásért is büntetés alá nem eshetik. Azonban azon vád, hogy béperesített Kosztin János a mezőmadarasi magyar ajkú polgároktól fegyvereket ra­bolt és gyűjtetett magához, a közvádlói 2., 3., 4., 5., 6., 7., 10., 14. tanúk val­lomásaiból hasónlag bírói meggyőződésig kitűnvén, minthogy ezen rablást béperesített Kosztin János minden felsőbb katonai, polgári rendelet nél­kül, csak mint egyes ember önfejűleg a mezőmadarasi polgárokat életök, vagyonuk mentőszereitől megfosztandó, a tulajdonosi jog megsértésével tette, és így világosan erőszakos rablást is követett el, ezen rendes törvény­szék beperesített Kosztin Jánost, mint rablót a szamosújvári országos kö­zéprendű fenyítékházban, szabályos böjt és közmunka tétel, és ha vagyoni állapota engedi, saját élelme mellett vason történő négyévi raboskodásra ítéli, eddig töltött rabsága bétudásával. 2. Mezőmadarasi Várhegyi Józsefre nézve azon vád, mely szerént ő a gerendkeresztúri országosan esmeretes gyilkoló táborban jelen volt, a köz­vádlói 1., 4., 5. tanúk vallomásaiból világos ugyan, de hogy a táborban sze­mélyesen gyilkolt volna, úgy az is, hogy a Bem altábornagy úr által kihirde­tett bűnbocsánat kihirdetésével haza nem tért volna, bírói meggyőződésig bébizonyítva nem lévén, úgyszintén a méh lopás és fenyegetődzés az 1-ső, a fegyverrablás is csak a 4. közvádlói egyes tanúk által, kiknek vallomása­ikból bírói meggyőződést meríteni nem lehet, bizonyíttatván, mindezek el­lenébe felállított vádak bizonyítás hiányából elenyésznek és vádlott Vár­hegyi József a kereset alól ezúttal fölmentetik. 3. Mezőmadarasi Gyermán Simonra nézve azon vád, mely szerént ő a gyilkosságáról esmeretes gerendkeresztúri táborban jelen volt, az 5., 7., 8., 9., 10., 11., 12., úgy az is, hogy ő ottan egy védtelen gyermeket megölt, megsütött, az anyjával megakarván étetni, hogy abból nem ett, szájához verte, s annak utánna az annyát is megölte, a 2. és 10. közvádlói tanúknak, éppen a béperesített önnyilatkozata után vett tiszta tudásokból bírói meg­győződésig világos: mire nézve, ha szintén ha Bem altábornagy úr által 449

Next

/
Thumbnails
Contents