Pál-Antal Sándor: Marosszék és Marosvásárhely az 1848 - 1849-es forradalom és szabadságharc idején. Korabli iratok, jegyzőkönyvek, lajstromok - Múzeumi füzetek 19. (Székelyudvarhely, 2001)
Dokumentumok
1848. szeptember 19., Dicsőszentmárton Nagy Méltóságú Koronaőr és Királyi Biztos úr Hogy a balásfalvi fegyveres és roppant számú népgyűlés dúló és vérontás nélkül oszoljék el, azt előre és igen tisztán látni nem lehet. Azért én a nagyméltóságod e tárgybani rendeletét és utasítását vártam és várom, de mivel a dolog nagyon komoly, egyszersmind intézkedtem, hogy lehetőleg bekövetkezendő vésszel szembe nézhessünk. Felszólítottam a szomszéd Maros és Udvarhely székeket, hogy fegyverkezzenek fel, úgy amint lehet, és induljanak. Indulásra felszólításomat egy pár órával később oda módosítottam, hogy csak készüljenek, és az első jelre induló állapotva legyenek. Felszólítottam a marosszéki főkirálybírót, hogy a Vásárhelyt lévő önkéntesekből két companiát indítson rögtön erre (ezek, ma vett tudósítás szerént onnan holnap indulnak is 300-an, de mivel még tisztjeik kinevezése még mind késik, csak egy hadnagy pararancsnoksága alatt), a vásárhelyi nemzetőrök közül is Ígértek indíttatni 300-at. Felszólítást bocsátottam az oláh lelkészekhez és felelősökké tettem őket azon rendetlenségekről, melyeket hallgatóik követnek el. Felszólítottam minden vallású magyar papokat, hogy hallgatóikat fegyverezzék fel, de tartsák békébe míg meg nem támadtatunk. Felszólítottam (magánosokat szétküldözve) a megyei kevés számú régi kiváltságos osztályt, hogy a felkelésre készen álljon. Ezeket tettem, melyek magam is látom, roppantul felelés terhével nyomnak, de kellett tennem magamtól, miután se nagyméltóságodtól, se a Kormányszéktől rendeletet, utasítást egy szót se kaptam, és ezen oly terhes körülmények közt csodálkozásomat kell kifejeznem. Könyörgök, méltóztasson nagyméltóságod nekem rendelkezni, ezen tárgyban tett intézkedéseiről bármi röviden, és általásnosságban tudósítani, hogy összhangzásba egy közös célra törekedhessünk. Én beteg vagyok, de az utolsó erőmöt is arra fordítom, hogy nagyméltóságod rendeletéi pontosan teljesítve legyenek. Éppen most kaptam egyik alsó járásbéli szolgabírómtól tudósítást, miszerint máris roppant nép van ott, és kedden 19én östve várják oda az egész orláti ezredet. A nagy tömeg az úgynevezett cancellistáktól bújtatván, el van határozva, azon esetbe ha két küldött (nagyméltóságodhoz) követjeknek direptátye nem adatik, mely már a császártól lejövő, erővel fogják azt kicsikarni Kolosvárról, és Mikást Vásárhelyről, egy papot Dicsőszentmártonból erővel ki fognak szabadítani. Minden tudósításaim, melyeket veszek, egybehangzanak tett utolsó tudósításom óta is azokba I. 247
