Kordé Zoltán: A székelykérdés története - Múzeumi füzetek 4. (Székelyudvarhely, 1991)

Jegyzetek

Múzeumi Füzetek

128. Moór Elemér: A honfoglaló magyarság megtelepülése és a székelyek eredete. Szeged 1944.

129.1. m.: 44.

130. l m.: 47-51.

131.1. m.:46.

132. l m.: 74-80. Idézet: 80.

133.1. m.: 86.

134. Molnár Erik: A magyar társadalom története az őskortól az Árpádkorig. Bp. 1949. 156.

135.1. m.: 278.

136. Györffy György: Krónikáink és a magyar őstörténet. Bp. 1948. 29-31.

137.1. m.: 34-35.

138.1. m.: 126.

139.1. m.: 127.

140. lm: 144.

141. Györffy György: A magyar nemzetségtől a vármegyéig, atörzstől az országig . Tanulmányok a magyar állam eredetéről. Bp. 1959. 1-126.

142. Uo.:64.

143. Uo.:68.

144. Györffy György: A kabar kérdés. Forrás 1983/7. 20-28. Idézet: 25.

145. lm: 27.

148. lm: 25. A vizsgálati módszer részletes kifejtése és az eredmények: Török Sándor (Györffy György bevezetőjével): Mi volt a neve a három kabar törzsnek? Sz. 1982. 986-1059.

147. Kristó Gyula: Szempontok korai helyneveink történeti tipológiájához. AUSz. AH. Tomus LV. Szeged 1976.38-44. (Továbbiakban: Kristó 1976.) Kristó Gyula: Törzsek és törzsnévi helynevek. Tanulmányok az Árpád-korról. Bp. 1983.422-442. (Továbbiakban: Kristó 1983.)

148. Példákat találhatunk ez utóbbiakra: Kristó 1976. 41.

149. Kristó Gyula: Özbég és tolvaj. Kristó 1983. 443-449. (Eredetileg megjelent: MNy. 1975. 62-66.)

150. Az utóbbi elméletre vonatkozóan: Törzsek és törzsnévi helynevek. Kristó 1983. 436-438.

151. Fodor István: A magyar-bolgár-török kapcsolatok történeti hátteréről. Bolgár Tanulmányok III. Debrecen 1980. 20.

152. Kristó 1980. 57.

153. Kristó 1980. 168.

154. Szűcs Jenő: A középkori Magyarország népei. I. História 1982/4-5. 3.

155. Benkő Loránd: A nyelvföldrajz történeti tanulságai. Magyar Tudományos Akadémia I. Osztályának Közleményei. XXIV. Bp. 1967. 47.

156. Benkő Loránd: Nyelvész szemmel a székelyekről. Új Tükör. 1980/7. 22-23.

157. Mesterházy Károly: Nemzetségi szervezet és az osztályviszonyok kialakulása a honfoglaló magyarságnál. Bp. 1980. 87.

158.1. m.: 88.

159. Kristó 1976. 41-42.

160. Balázs János: Levédia, Nyék... és a székelyek eredete. Magyar deákság. Anyanyelvűnk és az európai nyelvi modell. Bp. 1980. 269.

161. lm: 265.

162. Lm.: 262.

163. Pais Dezső: Magyar Anonymus. Béla király jegyzőjének könyve a magyarok cselekedeteiről. Bp. 1926. 139-140. Pais Dezső: A székely név magyarázatához. MNy. 1943. 208-209.

164. Pais Dezső: A magyarsággal kapcsolatos IX-X. századi nópelemek és népmozgalmak. A székelyek eredetéhez és a székelység kialakulásához. MNy. 1967. 71-73.

165.1. rn.: 72.

166. lm: 73.

167.1. rn : 72.

168. Anonymus adata: SRH. 1.92-93; MÉH. 170. Aventinus híradása: Albinus Francisco Gombos: Catalogus fontium históriáé Hungaricae. I. Bp. 1937. 354. A szakirodalomból csak néhány munkára utalunk: Horváth János: A hun-történet és szerzője. I.m.: 447-448. Györffy György: Krónikáink és a magyar őstörténet. I.m.: 32-33. Kristó 1980.292. Itt jegyezzük meg, hogy újabban Györffy György az Ibn Hayyan krónikájá-50