Zepeczaner Jenő et al. (szerk.): Művelődéstörténeti séta Székelyudvarhelyen - Múzeumi füzetek 2. (Székelyudvarhely, 1990)
2. szám Múzeumi füzeíek Az 1670-ben alapítóit Református kollégiumban kezdetben az. 1633- ban átadott református templommal szemben fekvő törpe faházakban folyt a tanítás, azokban lakott a rektor, ott szállásolták el a köztanítókai és a tanulókat. Már az első professzor, Letcnyei Pál idején felépült egy 3 teremből álló kőépület. A XVII. század híres kollégiumi tanárai közül a Franekcrben tanult kártéziánus filozófus, Szalhmári Pap János a szerény faházak valamelyikében lakott 1685-89 között. Pontosan meg tudjuk állapítani, hogy hol állott az a ház, amelyikben 1677-85 között Cserei Mihály történet- és emlékíró vett szállást. A Borosnyai Lukáes János professzorhoz 1747-ben írott visszaemlékező levelében olvassuk: „Ahol most a Professzor háza s lakóhelye vagyon, azon hely, mikor én ott laktam, volt néhai öreg Szűcs Istvánné özvegy asszonyé; a volt az én gazda asszonyom 8 esztendeig, míg én ott tanultam.” Ez a telek, amely 1711-ben ment át a Kollégium tulajdonába, s azóta professzori lakásul szolgált, a kollégium keleti oldalán, annak tőszomszédságában helyezkedett el. A XVIII, századtól tovább erősödött a két középfokú tanintézet. A Katolikus Gimmnázium 1735-ben emeletes kőépüleltel, a „tápláIdáváI”, azaz. bentlakással, fiúnevelő intézettel gyarapodott, amely 1909-ig, lebontásáig szállást adott a vidéki tanulóknak.Ebbcn töltötte diákéveit Baráti Szabó Dávid költő, műfordító, a klaszikus költői triász legjelentősebb tagja, a magyar versritmus megújítója. Ezckben,a ma máresak fényképről ismert épületekben tanultak, illetve laklak később, a XIX. században Orbán Balázs, a Sokoldalú tudós (historikus, geográfus, művészettörténész, etnográfus) és politikus, Petelei István, a XIX. századvég egyik legismertebb balladás hangvételű novellistája. A jezsuita rendházban (amely 1773 után ismét a világi papok lakóhelyéül-hivatalául szolgált) éltek hosszabb-rövidebb ideig Csernovics Ferenc, Gyalogi János, Hedri Antal, Sálbech Mihály, Okolicsányi Elek, Patai András jezsuita egyházi- és történetírók, Iliéi János műfordító, a jó humorú „Tornyos Péter” című farsangi játék szerzője, Lestyán Mózes egyházi és drámairó, Nagy KerJános költő, prózaíró, műfordító. A plébánia valamivel későbbi neves lakói közül Kadicsfalvi Török Ferenc egyházi író, a 8 i
