Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 20. (Székelyudvarhely, 2020)
Varga Judit: Egy könyvkötőmester által készített glóbuszasztal restaurálása
Egy könyvkötőmester által készített glóbuszasztal restaurálása Varga Judit Varróasztalok kialakulása Magyarországon a 18. század közepétől zajló társadalmi, gazdasági, kulturális változások a századfordulóra a lakásberendezésre, a bútormüvességre is hatással voltak. A biedermeier stílus a 19. század elején, elsősorban ezeken a területeken fejlődött ki, amely jól tükrözte a századforduló utáni polgárság gazdasági, kulturális viszonyait. A bútortípusok nagy differenciálódása volt megfigyelhető, az ülőgarnitúrák mellett az asztalok és szekrények számos új funkciója jelent meg, mint például az asztalok terén a tálaló-, étkező-, író-, játék-, kanapé- és varróasztalok.1 A kézimunka-eszközök tárolására különböző méretű és formájú asztalok készültek. Az Iparművészeti Múzeum Bútorgyüjteményében is többféle típust őriznek.1 2 A 18. századi építészetben hangsúlyos gömbforma-koncepció és a tiszta geometrikus elemek előtérbe kerülése, valamint a felvilágosodás gondolatvilága hatással lehetett a glóbuszformájú bútorok kialakulására.3 Európában kevés glóbuszalakú bútor készült, előállításuk nagyon magas szintű tudást és precizitást igényelt. A néhány megőrzött példány Bécsből, Magyarországról és Angliából származik. A magyarországi gyűjteményekben három glóbuszasztalról van tudomásunk. Az egyik példányt az Iparművészeti Múzeum őrzi (ltsz.: 63.650.1.).4 Készítésének idejét a stílusjegyei alapján 1820-ra datálják, a készítője nem ismert, magyar vagy bécsi műhelyből származhat. Alapja fenyő, melyre jávorfa és tiszafaborítás került. Aranyozott, faragott oroszlánfejekkel díszített lábai még empire stílusjegyeket hordoznak, de íves formái és arányai már a biedermeier szellemét tükrözik. Glóbuszán építészeti formákat megjelenítő tusfestés található, mely a zodiákus jeleket ábrázolja. Magassága 100 cm, glóbuszátmérője 44 cm. A másik glóbuszasztal a tápiószelei Blaskovich Múzeum tulajdona (ltsz.: 67.443.1.). Formailag és szerkezetileg nagyon hasonlít az Iparművészeti Múzeum példányára, méretei kicsit kisebbek, magassága 91 cm, glóbuszátmérője 40 cm. Mahagóni borítású, zodiákus 1 Rostás 2012. pp. 26-27. 2 http://gyujtemeny.imm.hu. 3 Szabolcsi 1970. pp. 99-111. 4 http://gyujtemeny.imm.hu/gyujtemeny/varroasztal-un-globusz-asztal/1599. jeleket ábrázoló díszei gyöngyházberakással készültek. Felnyitva, függőleges félkör síkja tussal festett kváderfalba épített timpanonos fülkét mutat. A vízszintes síkból kiemelhető rekesze zenélő szerkezetet rejt. Készítésének idejét szintén az 1820-as évekre teszik, pesti vagy bécsi műhelyhez kötik.5 A harmadik, a jelen tanulmány tárgyát képező, a Janus Pannonius Múzeumban őrzött (ltsz: 59.207.1.), a Magyar Képzőművészeti Egyetem (MKE) Restaurátor Tanszékén, Papír-bőrrestaurátor specializáció keretében, diplomamunkaként6 restaurált glóbuszasztal (1. kép), mely 1. kép. A glóbuszasztal restaurálás előtt. 5 Gócsáné - Körmöczi 2017. p. 79. 6 Varga 2019. A diplomamunka témavezetői Dr. Orosz Katalin és Várhegyi Zsuzsanna voltak. 95
