Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 20. (Székelyudvarhely, 2020)
Orosz Katalin - Várhegyi Zsuzsanna: Gélek alkalmazási lehetőségei a papír- és bőrrestaurálásban
8. kép. Korrózió eltávolítása komplexképzős agar géllel (a), a felület a kezelés után (b). att kevésbé érzékenyek, de a fokozott óvatosság ez esetben is javasolt. A bőrrel összeépített fém alkatrészek (réz szegek) korróziós termékeinek eltávolítására eredményesen alkalmaztuk az agar gélt komplexképzővel (EDTE-Na). Az agar gélt termoreverzibilis tulaj donsága miatt választottuk, ami lehetővé tette, hogy még gélesedés (szilárdulás) előtt, folyékony állapotban kenjük a réz szegekre. így a gél tökéletesen felvette a szegek formáját és megszilárdulva könnyen és maradéktalanul eltávolítható volt. A komplexképző anyagból 5%-os oldatot készítettünk, majd ebben oldottuk az agart (úgy, hogy 4%-os koncentrációjú legyen a gél). A felmelegített gélt ecsettel vittük fel a fémfelületre, ahol az gyorsan kihűlt és megszilárdult. A fém körüli bőrterületet letakartuk, de tapasztalatunk szerint a gél melegen is elég viszkózus ahhoz, hogy ne csöpögjön a bőrre. A gél elszíneződése jelezte a rézionok megkötését, ekkor a gélt könnyedén le lehetett emelni a fémről (8. kép). Ha több fém alkatrészt szükséges kezelni, akkor a megszilárdult gél újra folyékonnyá tehető felmelegítéssel, vagy vízfürdőn a gélesedési hőmérséklet fölött tartható.63 Figyelembe kell azonban venni, hogy minden 63 Kerülni kell a gél hosszú ideig magas hőmérsékleten tartását, mert a szakirodalmi adatok szerint károsodik a szerkezete. Az agar gélesedési hőmérséklete 40-45 °C-nál általában nem magasabb. felmelegítéskor párolog valamennyi nedvesség a gélből, így az sűrűsödik és a komplexképző is egyre töményebb lesz, ezért érdemes a vizet néha pótolni, illetve csökkenteni a kezelési időt. Ezzel a módszerrel a gél domború és függőleges felületekre is könnyen felvihető, és a folyamat jól kontrollálható. A kezelés után a fém felületét át kell törölni desztillált vízzel. Konklúzió, a két gél tulajdonságainak és használatuk lehetőségeinek összehasonlítása A szerves porózus anyagok hidrogélekkel végzett vizes, oldószeres tisztítása nagyon bonyolult, sok tényező által befolyásolt folyamat. Az összefüggések nem teljes mértékben tisztázottak, azonban a szakirodalmi adatok és a fent leírt saját tapasztalataink alapján néhány következtetést levonhatunk a papír és bőr lehetséges kezelésével kapcsolatban. Az agar és a gellán gél tulajdonságait és alkalmazási tapasztalatait foglaltuk össze az 1. táblázatban. A hidrogélek papíron történő alkalmazását alapvetően meghatározza a papír nedvszívó képessége és vízérzékenysége. Egy papírtárgy nedvességre érzékeny lehet a rajta lévő íróanyagok miatt (vízoldható tinták, festékek duzzadó, oldódó kötőanyagai, lazán kötődő pigmentek pl. pasztell, szén, grafit), vagy a hordozó meggyengült állapota miatt (savas, penészes, tintamarásos papír). Bár a szakirodalomban gyakran javasolják a géleket a vízre érzékeny papírtágyak kezelésére, ez azonban a fenti eseteket nézve gyakran túlzottan kockázatos. A vízben oldódó tintákat, festékeket tartalmazó papír kezelésére nem tűnik alkalmasnak a gél, és lokális kezeléskor is kockázatos lehet, mert a víz oldalirányú szétszívódását nehéz megakadályozni. A pasztell, szén és grafit rajzok esetében csak hátoldal felől alkalmazható, úgy, hogy a grafikát helyezzük a géllapra. Ekkor érdemes előpárásítani a papírt, hogy megnyúljon és így egyenletesen érintkezzen a géllel. Mivel a műtárgy kerül ebben az esetben a géllapra, eltávolításakor sérülhet, amennyiben a papír nedves szilárdsága nem elég nagy. Ilyenkor a mozgatáshoz használhatunk japánpapírt (ami a tisztítás során is a grafika és a gél között helyezkedik el). Hasonlóan járhatunk el savas, penészes lapok esetén is. Meg kell jegyezni, hogy a poliészter segédanyagok (pl. Hollytex) nem alkalmasak erre a célra, mert nagyon kevéssé engedik át a nedvességet. Bőrök esetében a hidrogélek alkalmazása több kockázatot jelent, timsós cserzésű, cserzetlen, vörösbomlásos, meglazult, sérült, repedezett barkájú, valamint aranyozott, festett bőrfelületen nem javasolt a használatuk. A jó megtartású, zárt barkafelületű, cserzett bőrök és kötőpergamenek kezeléséhez 4-5%-os gellán gél megfelelő lehet, azonban az erőteljes nedvesítése miatt az agar gél ekkor sem javasolt. A fémmel kombinált bőrtárgyakon a réz alkatrészek kezeléséhez a termoreverzibilis agar gél komplexképzővel keverve alkalmas. Mivel a hidrogélek diffúzió és ozmózis segítségével távolítják el a szennyeződéseket, lebomlási termékeket a porózus anyagokból, amik nagyon lassú folyamatok, 92
