Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 20. (Székelyudvarhely, 2020)
Orosz Katalin - Várhegyi Zsuzsanna: Gélek alkalmazási lehetőségei a papír- és bőrrestaurálásban
és oxidációs lebomlása során színtelen (glükóz, ecetsav, oxálsav, citromsav, furfurol) és színes (szénhidrátok, gyanták, fehérjék töredékei, lignin származékok38) lebomlási termékek keletkeznek, melyek egy része vízben oldható, ezek távolíthatók el nedves kezelésekkel.39 A színes anyagok kioldása diffúziós folyamatok során történik három lépésben: a színes anyag távozása a rostok belsejéből a rostfelületre, a rostfelületről a papír felületre, a papír felületről a mosóvízbe. A folyamatot elősegíti a hőmérséklet emelése (ekkor csökken a víz viszkozitása és gyorsul a molekulák mozgása), valamint a kioldott anyagok eltávolítása a papírfelületről (a koncentráció gradiens fenntartása a mosóvíz keverésével vagy cseréjével). Gélek használatakor a kezelési idő a tapasztalatok szerint a többszöröse a bemerítéses mosásnak. A tisztítás a gél időnkénti cseréjével némileg gyorsítható40, de a hőmérséklet emelése ebben az esetben korlátozottan alkalmazható, bár történtek kísérletek erre, főként enzimes kezelések során.41 A kezelés alatt a gél kiszáradása (a víz/ oldószer elpárolgása) letakarással akadályozható meg. Vizes tisztítás, vízfolt eltávolítás Az első tapasztalatok után a kísérleteket 3-4%-os csapvizes gellán és agar gélekkel folytattuk, mivel a 2%-os gélek túlzottan gyorsan és erőteljesen nedvesítettek, a papír erőteljes deformációját okozva. 20. századi, lignintartalmú, enyvezett, nyomtatott könyvlapokon42 vizsgáltuk a gellán és agar gélek tisztító hatását. A 3%-os gélekből 4 mm vastag lapokat öntöttünk, melyek mérete meghaladta a kezelendő papírok méretét. Egy üvegfelületre helyeztük a géleket majd a felületükre kerültek a könyvlapok, melyeket egy polietilén fóliával letakartunk. Kontrollként egy könyvlapot csapvízben áztattunk 15 percig. A kezelés összesen 90 percig tartott, ekkor eltávolítottuk a papírlapokat és megvizsgáltuk tisztulásukat, valamint a gélek elszíneződését. Összehasonlítva a kezelt lapokat a vizes áztatással tisztított és a kontroll papírral, az agar géllel kezelt lap egy kicsit kevésbé világosodott, a gellánnal kezelt lap tisztulása hasonló volt a bemerítetthez. A gélek elszíneződtek, úgy tűnt, hogy az agar gélben egyenletesen 38 A színes lebomlási termékeket még nem azonosították, tartalmazhatnak furán, sztilbén és kínon molekulákat. Közéjük tartoznak azok a molekulák, melyek a cellulózból, hemicellulózból származó redukáló cukrok és az állati enyv reakciója, az ún. Maillard reakció során keletkeznek, és a keményítő-enyv ragasztókeverékek bámulásáért is felelősek. Bánik 2011 p. 291. 39 A vízben nem oldódó színes anyagok kémiai úton roncsolhatok (fehérítés), illetve semlegesíthetők (lúgos kezelés) így részben eltávolíthatóvá válnak. A gélek alkalmazását a fehérítésben egyelőre nem vizsgáltuk, ez egy következő tanulmány témája lehet. 40 A szennyeződés kimosható a gélekből, azok vízbe áztatásával, ezután szívópapírra téve eltávolítható a felesleges nedvesség, majd újra felhasználható a lap. 41 Markevicius 2017. pp. 67-72. 42 A cikkben bemutatott kezelésekhez használt mintalapok nem műtárgyak, mind a szerzők tulajdonában levő történeti értékkel nem bíró dokumentumok. a b Gellán Üveglap 2. kép. Az üveglapra helyezett agar gél keresztmetszete (a) és az üveglapra helyezett gellán gél (b) keresztmetszete 90 perc után. oszlott el, a gellán gélben viszont mélyebbre szívódtak a lebomlási termékek (2. kép). A polietilén fólia alatt páralecsapódás jelentkezett, ennek elkerülésére a továbbiakban a letakarást üvegbúrával oldottuk meg. így magas páratartalmú tér alakult ki, amiben nem párolgóit a gél víztartalma, de nem történt lecsapódás sem.43 A gél lenehezítése (pl. üveglappal) tapasztalataink szerint a nedvesítő hatást fokozta, mintegy kiszorítva a vizet a gélből, ami megnehezítette a folyamat kontrollálhatóságát.44 Ugyanakkor az enyhén lesúlyozott gélek jobban felfeküdtek a kezelendő felületre, így egyenletesebben nedvesítették azt. A gélek előnyeként említik a vízfoltok lokális kezelésének lehetőségét, ezt ellenőriztük egy kísérlettel, melyhez 3%-os gellánt használtunk. Azért választottuk ezt a gélt, mert ebből kevésbé szívódott szét a nedvesség oldalirányban, mint az azonos koncentrációjú agárból. A tisztítási próbát két 19. századi gépi gyártású papíron végeztük. Az egyik egy Szent Andrást ábrázoló metszet, melynek papírja ligninmentes, enyvezetlen, a nyomólemez területén simább, tömörebb rostszerkezetű és teljes felületen foltos, elszíneződött volt. A rácseppentett vizet gyorsan és teljes mértékben beszívta, erőteljes peremű vízfolt keletkezésével. A másik mintalap egy lignintartalmú, mindkét oldalán simított és teljes felületén elszíneződött, rossz nedvszívó képességű papírra írt irat, melyen barnás színű vízfoltok voltak megfigyelhetők. Arrighi és munkatársai45 ciklododekán alkalmazását javasolják a víz papírban történő szétszívódásának megakadályozására, ezért, a vízfoltok körül védőgyűrüt képeztünk ciklododekán telített benzines oldatával (mindkét oldalról egyszer felkenve). A mintalapokat üveglapra fektettük, a gellán gélből a vízfolt méretével és formájával egyező darabot vágtunk és a foltokra helyeztük, majd egy üvegedény-43 A géles kezelés végezhető párakamrában is a környezeti páratartalom 60%-on vagy ennél magasabban tartásával. 44 A kolloid gélekre jellemző az ún. szinerézis (tömörödés) jelensége, ami azt jelenti, hogy nyomás hatására elvesztik szabad víztartalmukat. Wölbers 2017. p. 391. 43 Arrighi et al. 2017. pp. 110-112. 87