Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 20. (Székelyudvarhely, 2020)

Szabóné Szilágyi Mária Emília: Az elefántagyar faragások kiegészítéséhez használt anyagok

Ionite), amit szintetikus elefántcsontnak is szoktak nevez­ni és az elefántcsont imitálására szintén alkalmas Ivoride. 1870-ben az amerikai J. W. Hyatt szabadalmaztatott egy cellulóz-nitrát32 és kámfor nyomás alatt való hőkezelésé­vel kifejlesztett jól formálható félszintetikus anyagot, a Celluloidot.33 Ez alkalmas volt pin-pong labdák, dobozok és hasonló termékek előállítására, valamint kiválóan meg­felelt elefántcsont, márvány, gyöngyház és teknőcpáncél imitálására is. A mesterségesen előállított teljesen szintetikus anya­goknak ma már végtelen sora van. A legkorábbiak közé tartozik a teljesen szintetikus kaucsuk. Az 1907-ben sza­badalmaztatott bakelit (fenol-formaldehid) 1920-30 kö­zött előállított fehér változata (karbamid-formaldehid és tiokarbamid-formaldehid gyanta)34 is kedvelt elefántcsont helyettesítő anyag volt. A belőle készülő tárgyak mecha­nikai tulajdonságait a gyantába ágyazott szálas, rostos töltőanyagokkal szokták javítani (pl. papírbakelit, textil­bakelit). Általánosságban elmondható, hogy az eddig említett helyettesítő anyagok textúrája kisebb-nagyobb mértékben eltérő, így ezek optikai különbséget mutatnak az elefánt­­csontból készült tárgytól. A 18. képen látható műanyag pótlás készítésekor már törekedtek a textúra imitálására is. Habár a látvány nem árulkodó, de az anyag tapintása, súlya akkor is leleplezhe­ti, hogy műanyaggal van dolgunk. Magyarországon az 1970-es évek végétől alkalmazott műanyag az NDK gyártmányú Kallopast, ami metakrilát gyöngypolimert és katalizátort tartalmazó monomer me­takrilát keveréke.35 Ma már tudatosan törekednek a gyártók olyan ter­mékek létrehozására, amik védve az állatvilágot mind megmunkálhatóságukban mind színben, textúrában meg­tévesztően hasonlítanak az elefántcsonthoz, így kiválóan alkalmasak a helyettesítésére. Ilyen például az ásványi anyagok és gyanta keverékéből Németországban gyártott Elforyn36, aminek összetevőihez UV színezéket kevertek a megkülönböztethetőség céljából. Az elefántcsont zon­gorabillentyűk helyettesítésére napjainkban un. bio-inspi-32 A cellulóz-nitrát lebomlása veszélyes lehet a műtárgyakra. Elekfy 1991. pp. 117-123. 33 Shashoua 2009. pp. 22-23. Bár Hyatt volt az első, aki felismerte a kám­for alapvető lágyító hatását a cellulóz-nitrátra, ami megkönnyítette a cellulóz-nitrát öntését, mivel Parkes a Parkesin receptjében mint egy lehetséges anyagot említi a kámfort, ezért jogilag őt tartják a celluloid feltalálójának. Painte - Coleman 2008. pp. 8-9. Mossmann ed. 1997. p. 31. Napjainkban a cellulóz-nitrát alapú félszintetikus anyagokat gyak­ran celluloid gyűjtőnéven említik. Mossmann ed. 1997. p. 30. 34 Shashoua 2009. pp. 26-27. Az 1930-as évek közepétől a melamin-for­­maldehid gyantákkal bővült a hőre keményedő, elefántcsont imitálásá­ra alkalmas műgyanták sora. Shashoua 2009. p. 27. 35 Szalay 1977. p. 160. Lásd még: „A csontot kiegészítő színezett keve­rék Kalloplast műgyantából készült, a polimerhez szétdörzsölt titán­­dioxidot és okker földfestéket, a monomerhez pedig oldás előtt Sudan­­gelb G-t adtunk. ’’ Torma 1979. p. 183. 36 https://www.elforyn.de/en/elforyn. 18. kép. Elefántagyar textúráját imitáló műanyag vádcímtábla pótlás egy elefántcsont korpuszú keresztről (magántulajdon). rált, hidroxilapatit (Ca5(P04)30H) port és zselatint tartal­mazó szintetikus anyaggal folynak kísérletek.37 Roncsolásmentes, restaurátor-műhelyben elvégezhető anyagmeghatározás Az elefántcsont műtárgyak kiegészítésénél törekedni kell a fizikai tulajdonságaiban legközelebb álló, textúrájában legjobban hasonlító, s nem utolsósorban a beszerezhető, nem védett állatokból származó anyagok felhasználására (19-20. kép). A munka során szükség lehet mind a mű­tárgy, mind a kiegészítők alapanyagának meghatározásá­ra. Sok esetben kellő tapasztalattal, ehhez elégséges a négy érzékszervünkre hagyatkozva, roncsolásmentesen vizsgá­lódni. Lehetőleg minél több tényt kell egy tárgy anyagá­ról megállapítani. Tapintás útján sok hasznos informáci­ót kaphatunk, mint pl. a tárgy súlya, a róla visszaverődő hő érzete, a felület simasága vagy érdessége. Árulkodó lehet a tárgy által keltett hang csengése, koppanása, és lehet jellegzetes szaga. Szabad szemmel normál fényben pl. méretet, formát, textúrát, morfológiai jegyeket, színt figyelhetünk meg. Ma már szinte minden műhelyben ta­lálható nagyító, egyszerű sztereómikroszkóp, UV lámpa. Ezek segítségével az egyes állati és növényi alapanyagok­nál ismertetett morfológiai jegyeket vizsgálva még bizto­sabb eredményt kaphatunk.38 UV sugárzásban a vizsgált anyagok különböző módon lumineszkálnak, vagy nem lumineszkálnak, ennek alapján is lehet különbséget tenni köztük, figyelembe kell venni azonban, hogy van-e rajtuk bevonat. Soha ne azonosítsunk fotó alapján. Rendkívül megtévesztő lehet egy fotó, ha olyan fényviszonyban, szögben, vagy részletet kiragadva készül, ami megfelel egy beazonosításra alkalmas részlet elfedésére, vagy pont ellenkezőleg olyan részletet ragad ki, ami miatt másnak tűnhet az anyag, mint ami valójában. 37 Összetételét lásd Fischer-Parks-Mannhart 2019. p. 2. 38 Segítségünkre lehetnek az elefántcsont és a jelen tanulmányban is fel­sorolt egyéb anyagok meghatározását szolgáló összefoglaló táblázatok. Espinoza — Mann 1999. 1-2. táblázat: pp. 8-9., 3. táblázat: p. 24. 78

Next

/
Thumbnails
Contents