Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 20. (Székelyudvarhely, 2020)
Nemes Erika Tímea: A sepsikilyéni unitárius templom falképeinek festéstechnikája
20. kép. Falkép töredék a templom déli oldalának külső falán. 21. kép. A torony takarásában feltárt falkép töredék, részlet. glóriáját még a nedves vakolatba mélyítették, formálták. A vakolat száradása után karcolták be a glória modellált részének körvonalát, valamint a fejek kontúrját. A kompozíció vázlatát itt is okkerrel festették fel. A kifestés sorrendje szintén hasonlít az eddig ismertetett falképéhez, a módja azonban más. A különbség elsősorban az arcokon mutatkozik meg. A világos okkeres, rózsaszín alapon ugyanis az árnyékok és csúcsfények festése szálkaszerű. Ezáltal az arcok sokkal kidolgozottabbnak tűnnek. A haj és szakáll festésmódjára is ez a vonalasság jellemző. Az északi oldal legalsó regiszterében a drapériamintás motívumból mára már nagyon kevés maradt meg. A templom külső falképei A templom déli oldalán feltárt külső falképeket a kopottságuk és töredékességük, valamint a fényviszonyok miatt nehéz vizsgálni. Annyi mégis elmondható róluk, hogy technikájukban a benti falképek, az Utolsó ítélet, a Szent László-legenda és a Passió jeleneteihez hasonlítanak (20. kép). A torony takarásában lévő szent glóriájának kialakítása pedig a benti falképek közül a később festetteken látható dicsfényekhez hasonlít, sugárszerűen elterülő rovátkákat véstek a vakolatba (21. kép). A glória peremének egyenetlen vonala arra enged következtetni, hogy bevésését szabad kézzel végezték, segédeszközt nem használtak. Mikroszkópos vizsgálatok A helyszíni megfigyeléseket kiegészítik a fénymikroszkópos vizsgálatok eredményei. A Szent László-legendából vett minta vakolatáról megállapítható, hogy mész-homok vakolat, becslés szerint 1:2 arányban. Mészcsomók láthatók benne, ami száraz mészoltásra utal. A csomók mérete nem haladja meg az 1,4 millimétert. A mész színe nem teljesen fehér, ami arra enged következtetni, hogy dolomitos lehetett. A karbonátos részek kimaratása után a megmaradt homokfrakció két részre osztható: egy durvább szemcsésre, amelyben a szemcsék mérete nem haladja meg a 3 mm-t és egy iszapfrakcióra. A felhasznált homok vulkáni eredetű. Ezek mérete kisebb 3 mm-nél. A vulkáni eredetű homok hidraulitként viselkedik a habarcsban, így a vakolat jobb megtartású (22. kép). Az északi és déli falról vett minták keresztmetszete alapján megállapítható, hogy vakolatuk megegyezik (23. kép). A Mária gyermekével jelenet, a kosarat vivő szent alakjának, valamint az északi oldalon a két orvosszent ábrázolás vakolatának mintáiról megállapítható, hogy a vakolatokhoz felhasznált töltőanyag vulkáni eredetű, akárcsak az Utolsó ítélet és Passió jeleneteinek vakolatáé. A templom déli, külső falképeinek vakolatösszetétele megegyezik a templomhajó belsejében található falképek zömével (Utolsó ítélet, Passió jelenetei, Szent László-legenda). 22. kép. A Szent László-legenda vakolatából készült homokfrakció sztereo-mikroszkópos felvétele. 24
