Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 20. (Székelyudvarhely, 2020)

Pál Szidónia: Neobarokk kovácsoltvas függőlámpa restaurálása

11. kép. Félig tisztított elem.

formát. A középrész felső sarkain levő négy akantuszlevél közül kettőnek elhajlott a vége (12-13. kép). Az egyik levél deformációjának kiegyengetésére is szükség volt, mivel az ajtó nyithatóságát, ezzel együtt az üvegtáblák ki- és beemelését akadályozta. Az esztétikai egység érdekében ez esetben a másik deformálódott levél is korrigálásra került.

Sérülésmentes formálásához lágyításra volt szükség. A hőkezelést követően a kilágyított anyagot kézzel könynyedén eredeti fonnáira lehetett igazítani, és a megtörések nyomát poncolóval tompítani.22

Az elemek passziválása - előmelegítésük után - 10%-os csersav oldattal történt, több rétegben, ennek köszönhetően a vas felülete homogén, egységes feketévé változott. Védőbevonatként - a kísérletek eredménye alapján - toluol és aceton (9:1 arányú) keverékében oldott

Paraloid B72 etil-metakrilát kopolimer oldatot alkalmaztunk. Erre került a mikrokristályos viaszréteg.

A sérült és teljesen elvált törésfelületeket üvegszálszövetes alátámasztással és nagy teherbírású epoxi műgyanta alapú ragasztóval rögzítettük. A vékony lemezdíszek korrózió következtében átlyukadt részeit Araldite® Metal, epoxi alapú, kétkomponenses műgyantával egészítettük ki (14-15. kép). A kiegészítések színének integrálása a bevonat anyagában elkevert fekete vas-oxid pigmenttel történt.

A hiányzó csavarok pótlásai CNC (Computer Numerical Control) esztergával kerültek legyártásra, az eredeti csavarok pontos másaként, ipari felhasználású acélból.23

A központi hiányzó tengely pótlása egy 1200 mm hosszú, húzott, négyzet keresztmetszetű anyagból, esztergályozással készült.24 Alsó eleméhez csavarokkal szerelhető a kosár keretének középső, furatokkal ellátott része. Az új tengelyen a furatok a lámpa eredeti eleméhez illeszkedve kerültek pozicionálásra (16. kép). Megemlítendő, hogy a tárgy eredeti részein új fúrás, vágás, bárminemű megmunkálás nem történt.

Az esztétikai összhang érdekében a díszrácsok oldalain rekonstruálásra került a B és a D oldalról hiányzó babérinda. A pótolt darabok az adott oldalon levő eredetiek tükrözései, és azoknak megfelelően eredeti kovácsolási technikákkal készültek. Az új indák felületének védelme a restaurált elemekével azonos anyagokkal történt. Az eredeti, töredékként megtalált leveleket 0,3 mm vastag acélhuzallal és epoxi műgyanta alapú ragasztóval rögzítettük az általunk készített indákra. Az új babérindákat „Copy” jelöléssel láttuk el a megkülönböztethetőség érdekében,

12. kép. A deformált akantuszlevél restaurálás előtt (© IMM).

13. kép. A deformált akantuszlevél restaurálás után.

22 A művelet végrehajtásában Jeges András, műkovács és fémrestaurátor 23 Szabványszáma: RD11SMN30+C.

nyújtott segítséget. 24 A pótlást a GM Művek Kft. műhelyében Mátyás Zoltán készítette.

124