Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 20. (Székelyudvarhely, 2020)
Pál Szidónia: Neobarokk kovácsoltvas függőlámpa restaurálása
7. kép. Részletfelvétel, tisztítás előtt. 3. ábra. A lámpa C. oldalán levő hiányok. Piros színnel jelölve az ismert, zölddel az ismeretlen hiányzó elemek (a szerző rajza). 8. kép. A lámpa, a deformálódott felső elemmel és az üvegmaradványokkal (© IMM). felvétel nem került elő a tárgyról, csupán feltételezhető, hogy ezek címerek, vagy esetleg a lámpa más részén található díszítmények ismétlései lehettek. A tárgyról sok helyen hiányoztak csavarok is (3. ábra).9 Anyagvizsgálatok Többféle vizsgálati módszert alkalmaztunk - a legegyszerűbb megfigyelésektől, a mikroszkópos és a nagyműszeres analízisekig - a tárgy alkotóanyagainak és készítéstechnikájának megismerése céljából. Ezeket zömében a restaurálás előtt végeztük, de a beavatkozás során is szükség volt további vizsgálatokra. Mikroszkópos megfigyelés során az egyik virágdíszen, nagyon kis felületen - kb. 4 mm2 - bevonatra utaló nyomot találtunk. Az innen levett és beágyazott minta mikroszkópos keresztmetszet-csiszolatán láthatóvá vált egy kb. 15 mikron vastagságú sötét, és rajta egy 10 mikron vastagságú, lumineszkáló réteg. Ez utóbbi, minthogy vastagsága kizárta a festék lehetőségét, csupán egy bevonatfilm, feltételezhetően viasz lehetett.10 * A vázban, a gitt alatt ezüstszínű festést találtunk, melyen kormeghatározás céljából alumínium kimutatására szolgáló mikrokémiai tesztet végeztünk, ami pozitív eredmény adott.11 Ez bizonyította, hogy a festés későbbi beavatkozás, mert az alumiíniumot pigmentként csak 1920 után kezdték alkalmazni. Röntgenfluoreszcens spektroszkópiával a felületek elemösszetételére vonatkozó adatokat kerestünk. A műszeres analízist kézi XRF készülékkel végeztük.12 A mérések alapján a fuggőlámpa vas váza 98,13- 98,80%, míg a kézzel alakított elemek magasabb, 99,18- 99,53% vastartalmú anyagból készültek. Az ajtón talált sárgaréz színű forrasz anyagvizsgálati13 eredménye azt mutatta, hogy az ötvözet sárgaréz, 26% cinktartalommal. A lámpa üvege nagyon tiszta, szennyező és színt okozó fémvegyületektől mentes, jelentős kalcium-tartalommal rendelkező nátronüveg. Nátriumot az alkalmazott technikával (pXRF) nem lehet mérni, de káliumot igen, ezért ennek hiányában az üvegtáblák anyagának meghatározása a kizárás elvén működött. A konzerválási folyamatokat megelőző kísérletek A restaurálás célja a lámpa további állapotromlásának csökkentése, konzerválása és statikai megerősítése volt. A tárgy állapotának felmérését, készítéstechnikájának megfigyelését és az anyagvizsgálatok összességét a konzerválási és restaurálási folyamatokra irányuló kutatások Pál 2019. pp. 46-48. Galambos Éva DLA faszobrászrestaurátor művész, MKE egyetemi adjunktus, laborvezető szóbeli közlése alapján. Kaparékmintát vettünk, melyet 2 mólos sósavban oldottunk, majd az oldatot 2 mólos ammónium-hidroxiddal kicsapattuk. Ezután 2 ml 0,1%-os alizarin-szulfonsavas nátrium oldatot adtunk hozzá és melegítettük, aminek hatására vörös színű csapadék vált ki. Lehűlés után az oldatot 2 mólos ecetsavval savanyítottuk, ekkor a vörös színű csapadék intenzívebbé vált. Ezzel a teszttel bizonyítottuk, hogy a festékréteg alumíniumot tartalmaz, tehát későbbi beavatkozás eredménye. 12 A vizsgálatokat Dr. May Zoltán, a MTA, Anyag- és Környezetkémiai Intézet munkatársa végezte Thermo Scientific Niton X13t GOLDD+ XRF készülékkel. 13 A vizsgálatot Balázs József fa-bútorrestaurátor művész, a Magyar Nemzeti Múzeum munkatársa, az MKE Iparművészeti Restaurátor Specializáció oktatója végezte. 122
