Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 19. (Székelyudvarhely, 2019)
Kürtösi Brigitta Mária: Képzőművészeti alkotások mozaiktechnikájú rekonstrukciói
helyspecifikus ábrázolások velejárója, írja Penner, hogy egy olyan dialógust indít el, mely az adott helyről/helytöl áramlik mintegy „kifelé”, a tágabb környezet felé. Tegyük hozzá, hogy ezáltal a mű (performansz) hatása óhatatlanul közelít ahhoz a rituális-kultikus értékhez, melyről többek között Walter Benjamin is ír a mű aurája kapcsán; az auravesztésnek, a kiállítási értéknek éppen az áthelyezhetőség, elmozdíthatóság az egyik biztos jele. ”3 A mozaik másolatok esete egyfajta helyettesítés, reprezentáció: a másolat a helyszínen az eredetit képviseli, így a másolat fogadtatása lényegében az eredetire irányul. A reprezentativitás és a hitelesség fontos kritériuma azonban a formai kötöttség, melynek határai, mértéke műről műre változó. Az „átírás”szabadsága és kötöttségei Különféle szabályok lehetnek érvényesek abban az esetben, ha az eredeti mű és a másolat technikája azonos. Ilyen például a balácai tablinum mozaik másolatának esete, amikor az antik mű nem semmisült meg ugyan, de eredeti közegéből kiszakítva4, egy másik helyszínen5, más viszonylatokba helyezve, mintegy idézetként van jelen. A 19-20. század fordulóján virágzó Art Nouveau mozaikművészet már teljesen műtermi művészet, az indirekt technikák jellemzik. A festőművész/tervező és a mozaikművész különbözősége előirányozza, hogy az elkészülő mű már egyfajta áttét, melynek minősége, hasonlatossága, karaktere nagyban függ a kivitelező(k) személyén, érzékenységén, interpretáló képességén. A festőművész szakmai tudása sem elhanyagolható, mivel a tervének „mozaiktervnek” kell lennie, nem „csak” festménynek. Különösen akkor, ha a felület, ahová a mozaik kerül, nem sík, hanem a kép bonyolultabb téri formákra simul. Azok jellegzetességeit, torzításait kalkulálnia kellett a festőművésznek, arányosan kicsinyített térbeli modelljeit, illetve mérethü kartonjait e viszonyok figyelembevételével kellett tervezze. Példák erre a Fiumei úti Sírkert árkádsorainak kupolamozaikjai, melyeket négy festőművész6 tervei alapján Róth Miksa műhelye készített el.7 Voltak művészek, akik éppen a személyesség elvesztése miatt nem rajongtak a korszak mozaikművészete iránt. Smigelschi Oktáv8 festőművész így ír az általa kidolgozott „czementfestészet” technikájának9 tárgyalása 3 Tarnay 2011., Penner 2011. 4 Villa Romana Baláca, Balácai római villagazdaság peristyliumos főépületének legfőbb helyisége. Nemesvámos-Balácapuszta. 5 Magyar Nemzeti Múzeum lapidariuma, Budapest. 6 Dudits Andor, Vajda Zsigmond, Körösfői-Kriesch Aladár, Stein János Gábor. 7 Lásd még: Hallai Laura Judit festményrestaurátor „Századfordulás kupolamozaikok értékmentő dokumentálása " című szakdolgozata, Magyar Képzőművészeti Egyetem Restaurátor Tanszék 2018. Témavezető: Kürtösi Brigitta Mária DLA. 8 Nagyludas, 1866 - Budapest, 1912. 9 Lásd még: Terebesi Gyula festmény-restaurátor hallgató készülő Gipszintarziák anyagainak és technikáinak vizsgálata. Smigelschi Oktáv „ czementfestészete " cimü szakdolgozata Magyar Képzőművészeti kapcsán, annak mozaikkal szembeni előnyeiről: A mozaik festmény számára mai nap a művész rendesen csak legföljebb a színes kartont készíti el s a képnek mozaikban való kivitelét annak aprólékos és kicsinyes volta miatt arra kitanult munkásokra bízza. A mű ezen átvitel közben művészi értékéből rengeteget veszít. (...JA mozaik előállítása egyes darabokban és visszájáról történik és csak akkor látható valódi alakjában a mikor már véglegesen a falfelület illető helyén czementbe van erősítve. A mikor tehát a mű tulajdonképeni összehangolása következnék a mozaik semmiféle változtatást, javítást többé meg nem enged.,,10 * Hogyan transzformálható festmény, vagy akár szoborcsoport mozaikká? Történeti példák. A Deák-mauzóleum mozaikjai: 1879-ben kezdődött meg a Fiumei úti sírkertben Deák Ferenc (1803-1876), az első felelős magyar kormány igazságügy minisztere, mauzóleumának építése, melyet a fiatal építész Gerster Kálmán terve alapján, sikeres pályázatát követően indítottak el. Belső díszítésére Székely Bertalan" festőművészt kérték fel, aki 1884-ben kezdett hozzá a lunetták falképeinek valódi freskótechnikával való megfestéséhez. A lunettafreskók témája a négy „sarkalatos erény’Vvirtus cardinales: Justitia (Igazságosság), Prudentia (Ismeret, tudás), Temperantia (Mértékletesség) és Fortitudo (Erő, bátorság). A lunetták közötti ívháromszögekben pálmaágas angyalok kaptak helyet. Az 1887-re elkészült épület díszítményeinek romlását azonban már 1891-es feljegyzések említik, míg 1899-ben már konkrét javaslatok fogalmazódtak meg arról, hogy a penészes, sókárosodott freskók helyére készüljenek mozaiktechnikájú másolatok. E kezdeményezések hatására egy 1903-ban kezdődő helyreállítás keretében Székely eredeti kartonjai alapján, Róth Miksa és műhelye elkészíti a mozaikokat (1. kép). A mozaikok szigorú rakásmódja mutatja, hogy a freskók egykori megjelenését próbálták minél hűebben viszszaadni, de egyúttal látható az is, hogy a másolat nem él a mozaiktechnika adta lehetőségekkel, szinte „betűről betűre”, „sorról-sorra” adja vissza a festő által egyszer már megalkotott képet (2. kép). Mivel a másolatok még Székely Bertalan életében készültek, a festő feltehetően nyomon követte a munkálatokat. Nemcsak síkművészetet rekonstruáltak mozaiktechnikával, de van hazai példa magas dombormű mozaikmásolatára is. A helyszín Pannonhalma12, ahová a Szent István által alapított, majd II. József rendeletére feloszlatott, végül 1802-ben Ferenc császár által visszaállított bencés rend történetét bemutató dombormű készült Andreas Schroth szobrászművész 1829-ben megkezdett munkája Egyetem Restaurátor Tanszék. 2019. Témavezető: Kürtösi Brigitta Mária DLA. 10 Matits 1999. p. 456. 11 Kolozsvár, 1835 - Budapest, 1910. 12 1965-ig a település neve Győrszentmárton volt. A bencés apátság helyszínét, a Szent Márton-hegyet nevezték Pannonhalmának, mely elnevezés a települést is jelöli mára. 90
