Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 19. (Székelyudvarhely, 2019)
Emődi András: Tébi János nagyváradi lakatosmester toronyórái
kívül még sok másikat is készíthetett hosszú és tevékeny élete során. Erre azonban csak akkor derülhet fény, ha a szomszédos régiók ez irányú kutatása eredményeket mutatna fel (elsősorban a régi Bihar megye ma Magyarországon lévő területére, Békésre és a Nyírségre gondolhatunk), s azt sem zárhatjuk ki, hogy újabb bihari vonatkozások bukkanhatnak elő. Tébi hagyatékának értékelése úgy válik teljessé, ha megemlítjük a körösszegapáti származású Szentendrey Károly munkásságát, aki 1821-1824 között volt Tébi inasa és annak műhelyéből szabadult fel. Tébi akkor már több óraszerkezetet készített, a gebeit éppen Szentendrey inaskodásának idején. Nem is lehet kétséges az indíttatás, a szakma fortélyait Tébi Jánostól elsajátító Szentendrey Károly Pankotán telepedett le és a régió aktív toronyóra készítőjévé vált. Mesteréhez hasonlóan hosszú élete során számos szerkezetet készített, eddigi adataink szerint 1851-1875 között (Fazekasvarsánd, Nagyzerind, Vadász, Belényes és valószínűleg Gyanta).21 Toronyórás levéltári kutatásainkkal párhuzamosan kezdett érlelődni az igény és született meg az elhatározás, hogy legalább egy történeti óraszerkezetet a nagyközönség számára is elfogadható körülmények között mutassunk be. 2017 szeptemberének folyamán Tébi János újvárosi óraszerkezetét a helyi presbitérium jóváhagyását követően szétszereltük és restaurálását követően, 2018 májusára egy a témával kapcsolatos pannókiállítás keretében állandó kiállítási tárgyként mutattuk be. Szerencsés körülményként értékelhető a múltját adatoló levéltári források sokaságának azonosítása, így a bemutatott műtárgyhoz közvetlenül kapcsolódó helytörténeti, egyháztörténeti ismereteket is párosíthattunk. Ez utóbbi nem elhanyagolható fegyvertény, ugyanis a hazai (erdélyi és partiumi) toronyórákkal foglalkozó rendkívül gyér és többnyire felületes ismereteket nyújtó szakirodalom sok esetben több évtizedes, sőt évszázados pontossággal határozza meg egy-egy esetlegesen kiszemelt óraszerkezet korát, annak mesteréről, keletkezésének körülményeiről mit sem tudván. Az újvárosi óraszerkezet legelső szemrevételezésekor már megállapíthattuk, hogy működése során (utoljára az 1970-es években indították el) radikálisabb szerkezeti beavatkozásokra, főbb alkatrészeinek cseréjére nem került sor, lényegében eredeti állapotában található (3. kép). Igyekeztünk megkeresni az esetleges nagyobb javítások levéltári nyomait is. Azok szerint felhelyezésétől fogva, azaz 1872-től kezdve több mint három évtizeden keresztül Daday József húzta fel naponta a súlyokat és ő viselte gondját a szerkezetnek is (Daday a nyolcvanas évektől országos hírű toronyórákat készítő lakatosműhelyt működtetett Váradolasziban). Gyengélkedése, majd 1909- ben bekövetkezett halála után 1913-tól tanítványa, a műhelyét továbbvivő Mezey Dezső gondozta az órát az első világháború végéig. 1919-től kezdve az egyházközségi számadások adatai szerint a mindenkori harangozó lett az 21 Szentendrey Károlyról egy következő tanulmányunkban közölnénk további adatokat. 3. kép. Tébi János újvárosi óraszerkezete 2017-ben. órakezelő. 1912-ben egy nagyobb szabású javítását, takarítását Mezey Dezső végezte el, ugyanis jóval kedvezőbb és kisebb beavatkozással járó 260 koronás ajánlatot tett a munkára, mint a szintén váradi Sarkady-Szánthó-féle toronyóragyár, kik 680 koronáért végeztek volna radikálisabb beavatkozást a szerkezeten.22 1928-ban vált ismét esedékessé egy nagyjavítás, ekkor a helyi Bárdos József - Gavallér Dezső-féle cégtől generáljavítás esetén 9400 lejes, rendes javítás esetén 4900 lejes ajánlat érkezett, Peschko Zsigmondtól 8000 lejes.23 Véleményünk szerint ez alkalommal sem került sor nagyobb beavatkozásra, az egyházközség anyagi lehetőségei szerinti tisztítási és minimális szerkezeti beavatkozásokat jelentő javítási munkákra került csak sor. Annak érzékeltetésére, hogy mit jelentett volna egy generáljavítás, idézzük a Bárdos-féle ajánlat egyik passzusát: szerkezet szétbontása, lehozat ala és elszállítása ... az alapváznak a régi festéktől való lemarása, miniummal való behúzása, az alapváz csapágyainak újjáöntése. Az óra összes kerekeinek teljes kopásmentesítése, csapjainak leesztergályozása, leköszörülése. A kerekek befogópálcáinak újjal való befűzése. Az anker leesztergályozása, az ankerlapoknak újjal való kicserélése, ingájának új féder készítése, a kalapácsok és tartók kopott részeinek újjal való átcserélése, a mutatószerkezetek rossz állapotban való kerekeinek kijavítása, takarítása és a görbületeknek kiegyenlítése... A már megjavított szerkezet felszállítása ... beregulázása... Rendes javítás esetén: A ... szerkezet szétbontása, lehozatala és elszállítása... a szerkezet kitakarítása, kerékfogainak kopásmentesítése, leköszörülése. A kerekek tengelyeinek leesztergályozása, lefinomítása, csapágyainak kiforrasztása, vagy kibélelése. Az ánker-lapok utánköszörülése, 22 Emődi 2018. pp. 81-85. A háborút megelőző években egy gyári (például Müller-féle budapesti gyártmányú) toronyóra beszerzési ára, felszerelésével együtt 1000-1200 korona körüli összeg volt. 23 Az összegek nagyságának érzékeltetésére: 1928-ban egy leikészi havi pénzilletmény 4000 lej körüli, egy orgonista-kántoré 2000 lej volt, egy nagyobb belvárosi lakrész havi bérleti díja ugyancsak 2000 lej körüli összeg volt. 79
