Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 19. (Székelyudvarhely, 2019)
Denielisz Dóra: "Fából csinált és zsendellyel fedett…" Faszerkezetek egykor és most Háromszék református templomépítészetében
14. kép. Háromszéki református haranglábak: (1) Káinok, (2) Ikafalva (a szerző felvételei, (1) 2015, (2) 2017). rált haranglábak, illetve a kő- és téglatornyok belsejében ágaskodó komplex faszerkezetek, melyeknek a harangállvány lezárását képezi. Napjainkra Kovászna megye református templomai közül mindössze három mellett található harangláb, ezek közül pedig leginkább a kálnoki tarthat ismertségre számot (14. kép). A jövőben vélhetően a haranglábak száma tovább fog csökkenni, ahogy ezt az elmúlt évek tendenciái is mutatják. Archív fotók és vizitációs feljegyzések azonban tanúskodnak arról, hogy egykor a megyében fél száz körül lehetett a haranglábak száma.22 Nem tudható, hogy e szerkezetek megjelenése, kvalitása pontosan milyen lehetett, de a fennmaradt forrásokból következtethetünk, hogy Háromszéken igazán letisztult toronyforma szerkezetek álltak, melyek megoldásaikban a legegyszerűbb keresztmerevítéseket és lapolásokat, csapolásokat alkalmazták (14. kép). Fatemplomok nyomában A fatemplomok jelenléte Háromszéken napjainkban már nem értelmezhető, mégis fontos megemlékeznünk róluk, hisz aligha festhető teljes kép a 17-19. századi székelyföldi protestáns templomépítészetről ezen épülettipus nélkül. A Sepsi és Orbai Református Egyházmegye közreadott egyházi vizitációinak nyomán23 legalább öt olyan település jegyezhető fel, ahol korábban fatemplom szolgálta a híveket: Bodola, Vajnafalva, Sepsiszentkirály, Papolc és Kökös. A háromszéki fatemplomok megjelenésükben nem voltak egységesek. A bodolai templomról az alábbiakat jegyezték fel: „ Vagyon a bodolai ref. eklézsiának a falu közepében kölábakra fakötésekből épített, zsendellyel fedett temploma. A templombejáró első ajtó felett vagyon hasonló kötés torony.”2*, míg a sepsiszentkirályi templom 1759- ben „régi, romladozottfából való” volt.25 Fotosmartonos egykori templomáról azt tudjuk, hogy a mai épülethez hasonlóan szintén a két falu közötti határban állt, tornya 1795-ben „fából a templom rakáson fellyel (addig merő 22 Források: Herepei - Szabó T. 1939., Csáki - Szőcsné Gazda 2001., 23 Buzogány (szerk.) 2005., Csáki - Szőcsné Gazda 2001. Buzogány (szerk.) 2005., valamint a Székely Nemzeti Múzeum (Sepsi- 24 Herepei - Szabó T. 1939. p. 6. szentgyörgy) és a Néprajzi Múzeum (Budapest) fotógyűjteményei. 25 Herepei - Szabó T. 1939. p. 8. 72
