Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 19. (Székelyudvarhely, 2019)
Denielisz Dóra: "Fából csinált és zsendellyel fedett…" Faszerkezetek egykor és most Háromszék református templomépítészetében
KtKmwîr loti. I. kép. A keresztvári templom egykori szószékkoronájának részlete, 1763 (a szerző rajza, 2018). 2. kép. A szotyori református templom egyik padprofiljának rekonstrukciós rajza, 18. század közepe (a szerző rajza, 2015). eset bemutatásával nem tehetünk meg. Példaképekként tekinthetünk azokra a 19. és 20. században működő rajzolókra, akik munkássága nyomán az azóta átalakított vagy elpusztult faszerkezetek emlékezete fennmaradt, kutatható számunkra. A budapesti Néprajzi Múzeum gyűjteményeiben több kapcsolódó rajz is fellelhető, melyek Huszka József, Tichy Pál, László Gyula és Makoldy József munkáját dicsérik. László Gyula Székelyszáldoboson végzett munkája példázza a mindenkori és újbóli dokumentálások hasznosságát. A profilozás és a méretek alapján jól megállapítható például az általa készített rajzon látható Mózes-szék esetében, az egykori és a ma a templomban álló bútor azonossága (3. kép).4 3. kép. A székelyszáldobosi Mózes-szék 1926-ban és napjaikban (forrás (1): Néprazi Múzeum, Rajzgyűjtemény, Ltsz.: R1922, László Gyula rajza; (2) a szerző felvétele, 2017). Az egykori liturgikus berendezés - stíluskritikai alapon - a 18. század közepéről, második feléből származhat, hasonlóan részletgazdag és máig fennmaradt berendezést többek között a szárazajtai református templomban találhatunk. A karzatok kapcsán - melyek egyebek mellett a protestáns templomépítészet kiemelkedő térformáló berendezései - meg kell jegyeznünk, hogy a háromszéki emlékanyag meglehetősen egyszerű és egységes szerkezeti képet mutat. A mellvédek kiképzése színesíti az egyszerű megjelenést, melyek a kazettás mennyezetekkel mutatnak rokonságot.5 Leggyakoribbak a templomokban haránt irányban felfekvő faszerkezetek, melyeket egy-két láb támaszt alá. A karzatok többsége tehát egyszerű oszlop-gerendás, fő- és fiókváltós szerkezet. A karzatlábak kiképzése általában forgásszimmetrikus, fejezettel, lábazattal rendelkeznek, a padlószint alatt papucsfákra (4. kép) vagy épített alaptestre támaszkodnak, mely esetenként - például Káinokon - előzmény templom alapfalait jelenti.6 Orgonakarzat esetén mindig fontos szempont a megfelelő teherbírás biztosítása, például a fiókváltók sűrítésével, épített karzatláb létesítésével. Ebben az esetben az orgonakarzatba történő 4 A régi Mózes-szék (Ltsz.: R1922) mellett a szószékkorona (Ltsz.: R1996) és az egykori „Nemesek széke” (Ltsz.: R1649) és az Úr asztala (Ltsz.: R1649) is ismert. A rajzokat László Gyula 1926-ban készítette. 5 Tombor Ilona mindössze két háromszéki karzatról emlékezik meg: Illefalva (1786), Felbodoly (1802). Tombor 1968. p. 130., 140. 6 Utóbbit bizonyító fényképfelvételt Bordi Zsigmond Lóránd és Méder Lóránt László tette közzé az alábbi tanulmányban: Bordi - Méder 2009. pp. 279. 66
