Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 19. (Székelyudvarhely, 2019)
Moór Anikó: Két pár 18. századi női, hímzett selyemcipő restaurálása
13. kép. A ragasztóanyag duzzasztása Hydrogéllel. elválasztható volt a ragasztóanyagtól. A géles kezelés a szöveten látható mértékű tisztulást is eredményezett, ezért a cipő többi részén is alkalmaztuk tisztítás céljából. A kifakult, szürkés szövetfelület a művelet során nem világosabb lett, hanem egyre inkább rózsaszínűén irizált, emlékeztetve valamelyest az eredeti színére. márkájú mesterséges színezékeket használtunk. A különböző helyeken más-más volt a szövetek szennyezettségének, illetve fakulásának mértéke, ezért minden darabon egyedi színárnyalatot kellett elérni és a megfelelő helyre beillesztve ellenőrizni (14-15. kép). A cipők felületére helyezett polietilén fóliára átrajzoltuk a hiányok kontúrját, pontosan jelezve a szálirányt. Az Színezés, varrókonzerválás 15. kép. A kiegészített kék borítószövet. A szakadások alátámasztásához használt szövetek egyben a hiányok kiegészítéseként is szolgáltak, ezért fontos volt, hogy textúrájuk jól illeszkedjen az eredetihez. Ugyanolyan kötésű textil a kereskedelmi forgalomban nem volt beszerezhető, ezért a rendelkezésre álló anyagokból kellett a legmegfelelőbbet kiválasztani. Az anyagában mintás damasztokhoz vászonkötésű, a kék cipő különleges bordás mintázatú sarokpalástjához sávolykötésű selyemszövetet. A kék cipő szegőszalagjához sikerült Gros de Naples kötésű selyemszalagot beszerezni, a rózsaszín lábbeli taft szalagját hasonló textúrájú, behajtott szélű szövettel pótoltuk. A textilek kiegészítéséhez használni kívánt szöveteket, szalagokat és selyem varrószálakat kifőzésüket követően megfelelő árnyalatúra kellett színezni. Ehhez Lanaset24 14. kép. A kiegészített rózsaszín borítószövet. 24 Gyártó: HUNTSMAN Textile Effects (Germany). 16. kép. A rögzített kiegészítő szövetek. előkészített szöveteket a száliránynak megfelelően szabtuk ki, körben 5-10 mm ráhagyással a megfelelő alátámasztás érdekében. Azokon a helyeken, például a fémfonalas hímzés mentén vagy a sarkak illesztésénél, ahol nem lehetett az eredeti szövet alá helyezni a kiegészítést, ott a textildarabok, széleiket behajtva, levasalva kerültek beillesztésre. A rögzítést lehetőség szerint görbetüvel, varrással végeztük, fércelő és átfogó öltéseket alkalmazva. A kék cipő esetében ez mindenhol kivitelezhető volt. A kiegészítést az eredeti borítószövethez vagy a len közbéléshez lehetett varrni (16. kép). A rózsaszín cipőn, ahol nem volt közbélés, bizonyos kiegészítéseket csak ragasztással lehetett rögzíteni. Ehhez sűrűre főzött rizskeményítőt használtunk. A kiszabott textilek szélét 5 mm szélességben behajtottuk, csak erre a szövetszakaszra került a ragasztóanyag, mely segítségével a bélésbőrhöz rögzí-49
