Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 19. (Székelyudvarhely, 2019)
Németh György: Homoródszentmártoni Bíró Sámuel és vargyasi Daniel Klára levelesládái. Két rendhagyo szerkezetű kabinetszekrény
Homoródszentmártoni Bíró Sámuel és vargyasi Dániel Klára levelesládái. Két rendhagyó szerkezetű kabinetszekrény a 18. század első évtizedéből Németh György Bevezetés Székelyudvarhelyen a XIX. Erdélyi Magyar Restaurátor Továbbképző Konferencián, Homoródszentmártoni Bíró Sámuel és vargyasi Daniel Klára levelesládái - Két rendhagyó szerkezetű kabinetszekrény a 18. század első évtizedéből címmel tartott előadásban egy különleges, a magyar és eddigi ismereteink szerint az európai bútortörténetben is ismeretlen bútortípus bemutatására került sor. A restaurátor munkaköri feladatait tekintve szokatlannak tűnhet az az európai bútortörténetnek egy speciális területét, a többfunkciós (átalakítható) bútoroknak a kialakulását is érintő kutatás, melynek eddigi eredményeit e tanulmányban tesszük közzé, kiegészítve a budapesti Iparművészeti Múzeum gyűjteményében őrzött kabinetszekrény restaurálásának leírásával.1 A kutatás első szakaszának ismertetése (1994-2008) A kutatómunka több mint 20 éve, egy az Iparművészeti Múzeum gyűjteményében őrzött különös műtárgy vizsgálataival kezdődött, melynek restaurálása a Magyar Nemzeti Múzeum felsőfokú fa szakrestaurátor tanfolyamán szakdolgozati témaként készült el.2 Az összecsukható, nyitott állapotában író- és kabinetszekrényként funkcionáló ládát feltehetően a 19. század folyamán kétajtós alacsonyszekrényre állították, külső díszítményeit, a késő reneszánsz fülesmezőket átalakították, a hullámléces keretdíszítéseket egyszerűbb profillécekkel helyettesítették. Az átalakítás során a láda pántjait, veretéit, fogantyúit, zárait eltávolították, melyeket részben később készített szerelvényekkel helyettesítettek. A külsejét tekintve feketére színezett bútor a későbbi beavatkozások 1 A kutatás eddigi eredményeit a konferenciával szinte egy időben, az Iparművészeti Múzeum évkönyvében, az Ars Decorativaban hasonló címmel, német nyelven megjelent tanulmány összegezte. Németh 2018. pp. 37-58. 2 Németh 1995. A tárgy restaurálása a szakdolgozati téma kiválasztása előtt elkezdődött és a fedőlap restaurálása addigra be is fejeződött. A konzulens, e munkafolyamatok végzése során Magyari István asztalosmester volt. ellenére jelentős mértékben eredeti állapotában őrződött meg. A bútort kinyitva elénk tárul a belsejének felületét díszítő, diófából, körtefából, körtegyökérből, szilvafából, jávorfából készített marketéria. A láda felnyitható zárólapján belül két rakott művű, vésett rajzú címer látható, melyeket utóbb homoródszentmártoni Bíró Sámuel és vargyasi Daniel Klára címereiként azonosítottunk. A zárólap belsejét díszítő barokk sokszögdíszítmények hatszögű mustráin sötét színű alapra festett feliratok, négyszögű mustráin a készítés dátuma olvasható. A feliratok, melyek a tulajdonos családjának jelmondatai3 is lehettek szinte teljesen lekoptak és az évszám számjegyei is meglehetősen nehezen kivehetők4 (1. kép). A gyűjteményünkben korábbiakban ismeretlen eredetű raktári anyagként nyilvántartott, romos állapotban lévő műtárgyat Batári Ferenc, a bútorgyűjtemény akkori vezetője régebbi elemekből a későbbiekben összeállított, kompilált bútornak tekintette. A restaurátori munka végzése során azonban egyértelművé vált számunkra, hogy a bútor szerkezetét autentikusnak lehet tekinteni. A felfedezéssel kapcsolatos konzultációk egyikén Batári Ferenc javasolta az ezzel kapcsolatos észrevételek, érvek közzétételét. Rendhagyó módon a publikáció megjelentetésére a restaurátori munka befejezése és az azzal kapcsolatos szakdolgozat elkészítése előtt került sor.5 A restaurált műtárgyat a Restaurált műkincsek az Iparművészeti Múzeumban címmel, 2008-ban megnyílt kiállításon mutattuk be. A kiállítás kapcsán lehetőség nyílt arra, hogy a részt vevő restaurátorok a kiállított tárgyakkal kapcsolatosan prezentációkat készítsenek, melyek a kiállítás kiadványaként megjelentetett DVD-ROM-on is szerepeltek. A prezentációban6 a restaurálás során feltárt, a kabinetszekrény szerkezetének eredetiségére utaló bizonyítékokat gyűjtöttük össze. Felvételeken és doku-3 A láda feliratai párdarabjának felirataival azonosak, vagy azokhoz hasonlóak lehettek (ld. 12. jegyzet). 4 A tárgy készítésének időpontja 1705. A korábbiakban, amikor szerző az 1703-as évszámot határozta meg a műtárgy elkészülésének időpontjaként, figyelmen kívül hagyta az 5-ös számjegynek a 18. század elején szokásban levő írásmódját (ld. 5. jegyzet). 5 Németh 1994. pp. 13-14. 6 Németh 2008. 27
