Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 18. (Székelyudvarhely, 2018)

Mester Éva: Az ólmozott üvegablakok és üvegfestmények rekonstrukciójának kockázatai

tók (építész és üvegfestő) eredeti szándéka szerint, közös akarattal az épületek szerves részeként tervezték meg. Fizikai elvesztésükkel az épület más jelentéstartalmat kap, az építészeti tér kiüresedését eredményezi, mivel a színes ablakok nemcsak önmagukban színesek, de transz­parens jellegüknél fogva a belső terek atmoszféráját is megszínezik. A részleges rekonstrukciónál a műtárgy egy részének az újraalkotása történik meg. Ezekben az ese­tekben a meglévő részekhez való viszonyítás lehetősége fennáll. A teljes rekonstrukció esetében nagy a kockázat, mint azt az előző példa is bizonyítja, hogy a kartonrajzok színei teljesen átalakulhatnak, a spektrumban elfoglalt helyük is megváltozhat. Ha a rekonstmkció nem veszi figyelembe ezeket a körülményeket, teljesen hamis, az eredeti műalkotástól merőben eltérő kompozíciók jöhet­nek létre. Napjainkban a helyesen alkalmazott digitális technika a színmeghatározásban is sokat segíthet. Egy kartontervet több helyszínre is alkalmazhatott az üvegfestő műhely Az egyes műhelyekből fennmaradt kartonrajzok színei nemcsak megváltoznak, fakulnak, de gyakran előfordul, hogy egy kartont több variációban és több épülethez is felhasználtak az egykori műhelyek. Ezért felhasználá­suk a tervezett rekonstrukcióknál nagy körültekintést igényel, ha az műalkotások hiteles másolatára törek­szünk. A Róth-hagyatékban fellelhető egy télikert-ablak 18. kép. A télikert-ablak színes kartonterve, Róth Miksa, 1896. Magyar Építészeti Múzeum gyűjteménye. 19. kép. A Rákóczi téri polgár­ház ablakán a kartonrajznak megfelelően ábrázolt madár. méretarányos színes tervrajza, melynek két megvalósult változata ismert.15 Az egyik felhasználás a Budapest V. Báthori utcai Werkner-ház első emeleti szintjének repre­zentatív lakásának két gazdag kompozíciójú neorokokó üvegfestményében valósult meg, a másik helyszín egy VIII. kerület Rákóczi téri polgárház igényesen kialakított intim terében látható. A két helyszínen található ablakok egy műhelyből, de szemmel láthatóan más-más üveg­festő kezétől származnak (18-20. kép). Festéstechniká­ban, színalkalmazásban, üvegfelhasználásban, együttes megjelenésükben más hangulatot képviselnek, pedig a készítésükhöz kiindulópontot jelentő Róth-szignatúrával ellátott kartonrajz közös. A sajátosan értelmezett rekonstrukció, épülethely­reállítás és improvizált üvegfestmények A rendszerváltást követően, a pártállamok megszűnésé­vel, a közvélemény hangjának felerősödésével a rekonst­rukció a műemlékvédelemben is egyre elfogadottabbá vált. Ez a jelenség nem csak nálunk vált tendenciává, de az 1990-es évektől a sokáig elnyomott, függetlenségü­ket visszanyert Balti-államokban is egyre nagyobb teret kapott. Együttes szándék napjainkban a lerombolt épü­letek visszaépítése, díszítéseik visszaállítása még akkor is, ha semmilyen korabeli dokumentum - leírás, tervrajz, ábrázolás, archív fotó nem áll rendelkezésre.16 Bizonyos esetekben a színes üvegablakok az épület stílusát paro­dizálva jelennek meg, a legcsekélyebb mértékben sem kívánnak harmóniába kerülni környezetükkel (21. kép). 15 Mester 2012. pp. 12-13. 16 A legutóbbi, magyarországi negatív példa erre a Füzén vár rekon­strukciója, melyet az 1COMOS Műemléki Citrom-díjban részesített. „A hajdan jelentős műemléki értéket képviselt Füzéri vár kiépítése önmaga emlékművévé nemcsak örökségvédelmi szakmai körökben, de valószínűleg azon kívül is kellemetlen iskolapéldává vált.” Ld. laudá­­ció http://www.icomos.hu/2017/ Z A 20. kép. A Werkner ház ablakán a kartonrajztól eltérően ábrázolt madár. 78

Next

/
Thumbnails
Contents