Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 18. (Székelyudvarhely, 2018)

Mester Éva: Az ólmozott üvegablakok és üvegfestmények rekonstrukciójának kockázatai

15. kép. A részleges rekonstrukcióval helyreállított Kossuth ablak10, 1984.

sai, ENSZ, UNESCO, Európa Tanács konvenciók, ajánlások, nemzeti törvények)."

Az előzőekben ismertetett okok miatt Magyarországon a Velencei Karta ajánlásait csak részlegesen lehetett érvényesíteni. Kivételnek számított, ha civil kezdeményezésre a hozzáértő hivatalok támogatásával a főváros egykor jelentős épületeinek őrizetlenül hagyott lépcsőházaiban meg lehetett akadályozni a külföldi műkereskedelem által kiszemelt, erősen romlásnak indult színes üvegablakok kiemelését. Ezekben az esetekben összefogással megvalósulhatott a műtárgyak helyreállítása, restaurálása, akár részleges rekonstrukciója is. így menekülhetett meg az eltulajdonítástól az egykori angol Gresham Biztosító Társaság Kossuth-lépcsőházában a névadó portréjával díszített színpompás, reprezentatív megjelenésű opalescens üvegekből készített ablak, mely évtizedeken keresztül hiányos állapotban maradt fenn10 11 12 (13. kép). A restauráláshoz és a hiányzó fragmentumok elkészítéséhez támpontot adtak az anyaghasználatra és a kompozíciós elrendezésre az „in situ” állapotban megmaradt részek. Csupán egy nagyméretű, a névadó neve alatt lévő mező

10 A szerző munkája.

11 Román 2002.

12 Mester 2012. pp. 172-173.

rekonstrukciójához nem maradt ilyen ablakrész. Ehhez a Róth-hagyatékban fennmaradt „Gresham A és B lépcsőház 1:10” léptékű színezett kartonrajza szolgáltatott analógiát (14. kép). A kockázat azonban fennállhat - a művész ebben az esetben mégsem az általánosan elfogadott kartonrajz kompozícióját használta fel. A hiányzó ablakmezők rekonstrukciójánál nagy segítséget jelentett a hagyatékban fennmaradt, az ablakok készítéséhez egykor alkalmazott üvegalapanyag felhasználása (15. kép).

Az eredeti kartonrajzok színváltozásainak kockázatai a rekonstrukcióknál

Az akvarellel és temperával festett tervezeteknél a festékösszetétel függvényében az eredeti színek idővel nem csak megfakulhatnak, de teljesen át is alakulhatnak. Ilyen eset állt elő a budavári Mátyás-templom Szent József ablakának 1:1 léptékű színes kartonrajzán. A pecsét „Kratzmann Ede Magyar Országos Üvegfestészet” megjelölést mutatja 1886-ból (16. kép). Az üvegfestmény 1994-ben egy robbantásos merényletben kizuhant keretéből — részlegesen megsemmisült, a kisebb üvegelemek szilánkosan összetörtek. Az eredeti kartonrajz alapján a töredékek felhasználásával elkezdődhetett a részleges rekonstrukció. A köpeny egészen sötét színe az üvegtörmelékben nem volt fellelhető. A megoldást az erősen roncsolt ólomsíneinek sarkaiból előkerült olívzöld üvegmaradványok adták meg - míg a kiviteli kartonrajzon az eredeti olívzöld köpenyszín időközben egészen sötétszürkére változott. A figura rekonstrukciójához, a színek kiválasztásához ezekre az apró töredékekre is szükség volt13 (17. kép).

Az üvegfestmény ablaknyílásba való visszahelyezését részleges rekonstrukcióval mind az akkori műemlékvédelem, mind az egyház támogatta. Ez jogos igény volt, hiszen mint legtöbb esetben az üvegfestményeket az alko-16. kép. Szent József-ablak, eredeti kiviteli kartonrajz, Kratzmann Ede, 1886. BTM - Kiscelli Múzeum gyűjteménye.

17. kép. A rekonstruált ablakrész14, 1995.

13 Mester 1998.

14 A szerző munkája.

77