Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 18. (Székelyudvarhely, 2018)
Mester Éva: Az ólmozott üvegablakok és üvegfestmények rekonstrukciójának kockázatai
Az ólmozott üvegablakok és üvegfestmények rekonstrukciójának kockázatai r Értékmegőrzés és értékmegjelenítés Mester Éva Az üvegablakok - akár színesek, akár színezetlenek - mint muráliák, az épületek szerves részét képezik. Történetük- anyaghasználat, technika, kompozíció vonatkozásában- az építmények változásaival a történeti stílusok függvényében alakult. Alkalmazásuk erősödött vagy gyengült, akár el is tűnt az idők folyamán. Az üvegablak-rekonstrukció fogalomköre összefügg a műalkotásokat hordozó épületekkel. 1. kép. A visszaépített drezdai Freuenkirche. A rekonstrukciók első példái Az ókortól kezdve napjainkig a különféle társadalmakban újból és újból felmerülő óhaj a megrongálódott épületek, épületdíszítmények és műtárgyak helyreállítása, vagy a teljesen elpusztultak rekonstrukciója. Olümpiában - a görögök egyik legnagyobb szent helyén - az i.e. 373- ban, hatalmas földrengésben leomlott Zeusz-templom keleti homlokzatát egészen a talapzattól újraépítették. A helyreállítás, a rekonstrukció indítékait az adott kor társadalmi, politikai struktúrájában, vallási előírásaiban, gazdasági erejében találjuk meg. A német nemzeti jelképnek számító román stílusú speyeri székesegyház 1689-ben leégett, megsemmisült részeit 1772-78 között építették újjá eredeti formájában. A helyreállítások sokféleségében közös vonás az önazonosság szellemének megőrzése, ami a múlt örökségének kulturális értékein, a materiális emlékek továbbörökítésén keresztül valósul meg. A szellemi javak és az esztétikai értékek feledésbe merülését részleges, vagy akár teljes rekonstrukció formájában lehet a leghatékonyabban megakadályozni. Az épületrekonstrukciók mozgatórugói Koroktól és helyszínektől függetlenül a nemzeti identitástudat felerősödik az igazságtalan háborúkban keletkezett szándékos pusztítások következtében. A megsemmisített épületek újjáépítésének erős vágya felülírhatja a 20. században keletkezett nemzetközi kartákat és ajánlásokat. A II. világháborúban a szövetséges csapatok által lebombázott hildesheimi dómot a németek néhány év alatt visszaépítették. A templombelső azonban teljesen modem, nem rekonstruálták a bombázás előtti állapotot. Az ugyancsak rommá vált frankfurti Szent Bertalan dómot is rövid idő alatt eredeti megjelenésében helyreállították. A volt NDK területén csaknem 60 év kényszerű várakozás elteltével, a szovjet befolyás megszűntével teljesülhetett a drezdaiak régi vágya, az esztelen rombolásnak áldozatul esett Freuenkirche teljes rekonstrukciója1 (1-2. kép). 1 Fejérdy2017. 69
