Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 18. (Székelyudvarhely, 2018)
Madarászné Gorej Judit: Oszlopos állóóra restaruálása
7. kép. Az óraszerkezet számlap felőli oldala restaurálás előtt (Nyíri Gábor felvétele). 8. kép. Az óraszerkezet hátoldala restaurálás előtt (Nyíri Gábor felvétele). 9. kép. A számlapon lévő felírat (Nyíri Gábor felvétele). főpárkányhoz. Az ívelt vonalú elem felületét vörös színű márványimitáció fedi. Díszítése faragott voluta, aranyozott akantusz levél és urna. Az óradob oldalán aranyozott virágfüzér, tetején faragott, fehér színűre festett alakokból álló jelenet látható. Az óraházban négynegyedes ismétlő, rúgóhajtású, ingaszabályzós, Clement gátszerkezettel és naptármutatóval működő mechanikus óraszerkezet foglal helyet7 8 (7-8. kép). A zománcozott óraszámlapon arab számozás és felirat a készítő nevével és a készítés helyével: Mathias Samwald in Mischkolz (9. kép). Három óramutatója van: óra-, perc- és dátummutató. Az óradob fedőlemezét levéve, vésett felirat válik láthatóvá: Joseph Graff Prag N210 (10. kép). A számlapot egykor keretbe foglalt domború üveg fedte. A hiányzó üvegráma az állványzaton lévő zsanérra volt akasztva és fémstifttel rögzítve. A tárgyon lévő figurális kompozíció A figurális jelenetek, melyek az óraházat díszítették erősen hiányosak. A fehér színű apró plasztikák formai kialakítása a templomok homlokzatán lévő, kőből készült nagyobb méretű szobortársaikat idézik. A márványfestés, a talapzat egyéni, hátrafelé ívelő térkialakítása, a főpárkányzat tagoltsága a barokk templomok oltáraira emlékeztetnek. A jászói premontrei prépostság templomának mellékoltárán, a restaurált tárgyon lévő feltehetően apostol figurához hasonló módon ül Mária Magdolna alakja mezítlábasán és fodrozódó ruházatban (11-12. kép). Az alkotó Johann Krauss bajor származású, bécsi iskolázottságú mester 1761-ben készítette a templom szobrászati díszeit. Az oltárok párkányzatain ülő szentek és egyéb alakok szobrainak elhelyezése liturgiái szabályok alapján meghatározott. Analógia kutatás során arra a meglepő eredményre jutottunk, hogy az óra sokkal több formai rokonságot mutat a barokk oltárokkal, mint az empire oszlopos órákkal (13-14. kép). Felmerült a kérdés, vajon van-e köze a tárgynak az egyházi berendezésekhez? A Bemát Baumgartner vezetésével, 1764-1767 között készült székesfehérvári volt jezsuita templom sekrestyéjének berendezésekor a szekrényeket oltárszerűen alakította ki Johann Hyngeller pálos mester, aki a templom oltárképeinek miniatűr méretű faragott másolatait készítette el, és így a sekrestye tulajdonképpen a templom makettjévé válfi. A székesfehérvári példához hasonlóan, kialakítása alapján ez az óraház is lehetett sekrestye berendezés része, a templom valamely oltárának kicsinyített másaként. August Strindberg „Történeti miniatűrök” c. könyvében említést tesz sekrestyében lévő óráról: „a sekrestye ajtaja ugyanis nyitva állt, s az óra ketyegett ott bent a falon ilyen nyugodtan és biztosan, minden másodpercben egyet”.9 7 Vályi Huba órásmester és igazságügyi szakértő szóbeli közlése alapján. 8 Igaz 2007. pp. 123-127. 9 Strindberg 2016. p. 80. 10. kép. Az óraszerkezeten lévő felírat (Nyíri Gábor felvétele). 49
