Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 18. (Székelyudvarhely, 2018)
Fábián-Tóth Hajnalka: Egy kínai papíresernyő restaurálása - készítéstechnika elmélleti és gyakorlati ismereteinek tükrében
18. kép. Szakadások rögzítése csipeszek, poliészter fólia és apró mágnesek segítségével (a szerző felvétele). állapota26 miatt az impregnált hordozó gyakran feszült, húzódott, ami megnehezítette az elszakadt részek egymáshoz való közelítését. Mindemellett a levegőben sokkal nehezebb volt egy minden irányból flexibilis anyagot ideiglenesen rögzíteni. Hátsó megvilágítás mellett áttetsző, hajlékony poliészter fólia darabokkal támaszttottuk alá a kezelendő területeket, melyeken kicsi mágnesekkel és csipeszekkel rögzítettük az egymástól eltávolodott papírtöredékeket (18. kép). A vertikális, azaz bordákkal párhuzamos szakadások esetén a bordák közötti távolság csökkentésével — a bambuszvégek összekötözésével - a töredékek könnyebben illeszthetők voltak. A biztosabb kötés kialakítása érdekében a szakadás szélére vékony fátyolpapír „segédfüleket” rögzítettünk, és ezeknél fogva a lapot könnyedén a helyére mozgathattuk. Belülről egy 19. kép. Borda melletti szakadás összehúzása „segédfullel” és csipeszekkel (a szerző felvétele). egy egyenetlen felületű bőrpapíron24 történt, ahol sűrű metil-cellulózzal kentük át a fátyolpapírt, majd szabad levegőn hagytuk megszáradni. A ragasztó a vékony kozo lapot átitatta, s annak mindkét oldalán filmet képezett, melynek aktiválása alkohol és víz 1:4 arányú keverékével történt, amit ecsettel kentünk föl a papír_felületére. A bőrpapírról leválasztva matt, rugalmas, fényáteresztő anyagot kaptunk, amely a célul kitűzött „láthatatlan”25, de stabil alátámasztóanyag tulajdonságaival rendelkezett. A legtöbb időt és türelmet igénylő feladat, a papír sérüléseinek alátámasztása volt. Az ernyő kinyitott, feszes 24 Kipróbáltuk PE fólián, szilikonpapíron és egyenetlen felületű polipropilén fólián is a ragasztófilm elkészítését, de mindhárom esetben nagyon fényes lett a felülete. A bőrpapímál csak arra kellett figyelnünk, hogy megfelelően vastag metil-cellulóz réteget képezzünk, mert azt száradás után könnyedén le lehetett húzni a felületéről és matt ragasztófilm keletkezett. 25 Áteső fényben a színezés kis mértékben csökkentette a fátyolpapír fényáteresztő képességét, és halványan látható volt az olajos papíron, ezért a ragasztófilmmel ellátott lapok egymásra való rétegezése kerülendő volt. újabb ragasztófilmmel L alakban a papírt a borda oldalához is hozzáerősítettük (19. kép). A papírkupola hiányainak kiegészítése részint az eredeti készítéstechnikának megfelelően előpolimerizált, 1:4 arányban kevert len- és tungolajjal átkent, direkt színezékekkel barnára színezett japánpapírból készült, melyek az átfedések elkerülése érdekében a hiányokkal közel azonos, vagy kisebb méretben lettek kiszabva. Rögzítésük a ragasztófilmmel ellátott fátyolpapírral történt, mert az alátámasztással biztosabb kötés alakulhatott ki a felületen. Fontos volt, hogy az illesztések között ne maradjanak rések, amiken a fény fehéren átszűrődhet, azonban a tárgy feszített állapota miatt egyes töredékek között látható volt néhány hajszálvékony világos sáv. Ezeket a réseket sűrű metil-cellulózzal kevert fátyolpapír rostokkal töltöttük fel. 26 Ha a tárgyat nem teljesen kinyitott állapotában ragasztottuk volna össze, feltehetően a rögzítéseket követően már nem is lett volna lehetőség a csúszógyürüt a rugó fölé tolni. 35
