Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 18. (Székelyudvarhely, 2018)
Tóth Zsuzsanna: A Zárkő restaurálása
16. kép. A felületet vastag penészréteg borította. 17. kép. Összetapadt lapok. 18. kép. Penésztelepek a lapon. tával készült, kézi merített szabvány 2-es papírjából származtak (15. kép). Az iratok felületére az üregből, a fémdoboz korróziós termékeiből, a penészből és a szétmálló papíranyagból származó törmelékanyagok rakódtak. A lapok széle meggyengült és összetöredezett (16. kép). A későbbi mérések szerint a papír pH-ja lúgos tartományba került, amit valószínűleg az üregbe beszivárgó víz oldott be a falazatból. Ez a nedves, lúgos közeg okozta az írás lúgérzékeny vas-gallusz tintájának elhalványulását. A lapok felületén ülő vastag, sokszínű penésztelepek tehetők felelőssé a lapok összetapadásáért is (17-18. kép). 19. kép. Az irat megerősítése. Szintén a beszivárgó nedvesség okozta az iratot összefűző zsinór színezékeinek oldódását, ami lenyomatot hagyott az iraton (14. kép). A papírdokumentumok restaurálása Tisztítás, fertőtlenítés A henger tartalmának felmérése után kezdődött a dokumentumok restaurálása. A penészfertőzött iratok tisztítását bioprotektív fülkében, levegőfüggöny védelmében kellett végezni. A meggyengült iratokról a legkisebb mozgatásra is darabok törtek le, ezért azokat csak alátétlapokkal lehetett mozgatni megerősítésükig. Ez oldáspróba után, mivel az írás nem oldódott alkoholban, Regnál 3%-os5 alkoholos oldatával történt a dokumentumok Preventolos6 fertőtlenítésével egyszerre (19. kép). A penésztelepek és törmelékrétegek eltávolítása után vált láthatóvá a papírok valódi állapota: az írás elhalványult, a papír foltossá, törékennyé vált, több helyen elvékonyodott és kilyukadt. A lapok megerősítését csak több menetben lehetett végezni, mert nagyobb felületen az oldattól átitatott papír a szilárdító anyag megkötése előtt saját súlyától is szétmállott volna. Ezután történt a lapok vizes mosása. A papírok pH-ja a lúgos tartományba esett (pH 7,08-7,38) ezért nem volt szükséges savtalanításuk. Az iratcsomó zsinórral átkötött és lepecsételt védőpapírját külön kellett kezelni, mert 5 „Regnál S1 (poli-vinil-butiro-acetál) a polivinil-alkohol és butiraldehid kondenzációs terméke. Nem az összes OH-csoport acetálozható, a különböző mértékben acetálozott termékek oldatának viszkozitása az acetálozottság mértékével arányosan nő. A Hoechst-cég által gyártott, Mowital B néven forgalmazott poli-vinil-butirált használjuk a restaurálásban, a Regnál SÍ nevű, cseh szabadalom által leírt módon. A poli-vinil-butirál rugalmassága kiváló, és sokféle (poláros és apoláros) szerves oldószerben (alkoholok, aceton, ammil-, etil-, butil-acetát, kloroform, toluol) jól oldódik. Vízben, benzolban, benzinben oldhatatlan. Jó a fényállósága. Nem ereszti át az állati és növényi zsírokat, olajokat, ellenáll a savaknak, lúgoknak, hidrogén- peroxidnak. A megszáradt jól tapad. A gyakorlatban legtöbbször etilalkoholos oldatát használjuk különféle koncentrációban.” Kastaly 1991. pp. 26-27. 6 Preventol (paraklór-metakrezol). Gyártó: Bayer AG. 0,5-1%-os etilalkoholos oldatát használjuk fertőtlenítésre. 11
