Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 17. (Székelyudvarhely, 2017)
Tóth Zsuzsanna: A Magyarországon élő evangélikus szlovákok rézveretes kötései és kialakulásuk
31. kép. A gerincet átfogó pántok a kötések csoportján. 33. kép. A fémborítású sarok kialakítása. 1800 Pozsony; Magántulajdon 34. kép. A lemez végének összesodrásával kialakított pecek. 1786, 1787 Pozsony; Magántulajdon 35.2. 1844 Pest OSZK 326.482 1853 Szarvas Magántulajdon 32. kép. A fémpánt belső oldala. 1844 Pest a pántokhoz hasonlóan vasgyürűn fordul, és szíj nélkül, fém zsanérszerű elemen keresztül szegecsekkel rögzül a táblákhoz (36. kép). A fémborítások akár az egyszerűbb papírtáblás, akár a fatáblás kötésre kerültek, a kötések megőrzött elemeivel alkotják a jellegzetes tót kötést, ezért érdemes még röviden a kötések két elemére kitérni. Az egyik az előzék, erről elmondhatjuk, hogy kedvelték a színes, sőt harsány mintájú előzékeket (37. kép), de főleg a későbbi kiadású kötéseken megjelentek, sőt általánossá válnak az egyszínű, sokszor gyenge minőségű előzékpapírok is. A másik a könyvek metszése. A sok kötésen látszó színes, mintázott metszések, sőt a poncolt fémborításhoz illő, poncolt metszések úgy tűnik, hogy a fémborításnál jóval korábbi eredeti kötéshez készültek (38. kép). Ugyanis a későbbi kiadású könyvek metszésén már egyik technikával sem találkozunk, de az előzékek megtartása arra utal, hogy csak lassan mentek ki a divatból. 36. kép. A csat a tábla szélén kialakított perembe akad. 35. kép. A Békéscsaba környékén kialakult csattípus bordás és 1832 Pest, OSZK 819.723-724 sima formája. 76
