Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 17. (Székelyudvarhely, 2017)
Mester Éva: Védőrács, védősodrony, védőüveg - a díszüvegezések védelmének lehetőségei
Védőrács, védősodrony, védőüveg - a díszüvegezések védelmének lehetőségei Mester Éva Az üvegablakok sérülékenységének okai Az üvegfestmények és díszüvegezések minden évszakban és minden helyszínen számos veszélynek vannak kitéve. A fizikai és kémiai károsító tényezők egyaránt folyamatos romlást idéznek elő állapotukban. Egyre nagyobb gondot jelentenek az időjárás viszontagságai, valamint a szinte mindenütt jelenlévő, rohamosan növekvő, veszélyes anyagokat tartalmazó légszennyezés. Európa mérsékelt égövi területein a téli hónapokban az egy napra jutó, akár több fagyciklus erősen romboló hatású a különféle síküvegek és fémek kombinációjából álló műtárgyakra. A vékony ólomsínek és az üveglapok csatlakozásánál felgyülemlett csapadékvíz térfogatnövekedés mellett kerül fagyott állapotba és térfogatcsökkenéssel alakul át ismét vízzé. A fagy, a sugárzó napsütés és a csapóesők károsító hatása erősebb, ha az ablakokat közvetlenül érik. Erről tanúskodnak az üvegek külső oldalán megjelenő - esztétikailag is zavaró - fehér foltok, melyek bizonyos esetekben nedvesen csillognak - a szilikátvegyészek erre mondják „izzadnak az üvegek”.1 Napjainkban a motorizáció, az ipari szennyeződés káros hatásai: a porszennyezés és az apró szemcséjű kémiai anyagok az ablakok gyorsuló állagromlásához vezetnek. Ez a veszélyeztetés az időfaktorral egyenes arányban növekszik: minél régebbi egy üvegablak, annál változatosabbak és kiterjedtebbek lehetnek az elváltozások, melyek az anyag belső szerkezetében is kialakulhatnak (1. kép). A külső és belső oldalon lévő felületi festések - főleg a kontúr-, grisaille-, árnyaló- és zománcfestések vannak leginkább kitéve a különféle negatív hatásoknak (2. kép). Ezek nagyon sérülékenyek, mert a festékek nem lépnek kémiai reakcióba a síküveggel a beégetés folyamán, ezért nem épülnek be az üveg szerkezetébe. Az üveg alapanyag változása — az esetleges elüvegtelenedés a többszáz éves üvegeknél súlyos fizikai változásokkal járhat, pl. lemállhatnak ezek a részek. Az esztétikai I. kép. Az üvegfestményen jól látha- értékvesztés a transztók a károsodás fázisai. 1 Boros 1970. p. 33. parencia fokozatos elvesztésében a legzavaróbb. Szándékos rongálás minden korban előfordult, ami számos üvegfestmény és díszüvegezés pusztulását okozta. A történelem folyamán sok esemény - a középkori Magyarországon a mongol betörések és a 150 éves török megszállás megsemmisítette, Európa más területein a képrombolások a világháborúk, a délszláv háború ,megtizedelte ezeket az épületdíszítéseket. A betöréses lopásoknál napjainkban a tolvajok, gyakran éppen a kisebb darabokból összeállított díszüvegezésű ablakok szétverésével igyekeznek behatolni az épületek belsejébe. A romlási folyamatok lelassulva jelentkeznek a magas szilíciumdioxidot és kevés szennyezőanyagot tartalmazó homokkal, magas hőfokon olvasztott üvegeknél. Összehasonlításként — Pannóniában a 2. és 3. században gyártott római táblaüvegek máig kiváló esztétikai megjelenésűek - alig találunk közöttük elüvegtelenedett, megbámult részeket. A lüszteres csillogás nagyrészt a földben eltöltött időszakban felületükre tapadt fémoxidoknak köszönhető. A hódításra berendezkedett római katonai birodalom rendkívüli fegyelmezettsége és szervezettsége tette lehetővé a nagy türelmet, technikai felkészültséget és kézügyességet igénylő üvegművesség magas szintre fejlesztését. A felhalmozott tudás a birodalom szétesése után még egy ideig tovább élt a régi európai üveggyártó központokban (Rajna-vidék). A 9. század második feléből származó Zalavár-Mosaburgi zarándoktemplom szentély üvegfestményeinek töredékei a szentély padozatából kerültek elő. Az arc és kézábrázolások, valamint a latin nyelvű feliratok a föld alatt eltöltött több mint ezer év után is tiszták. A színes üvegdarabok transzparensek, 2. kép. A külső oldalon lévő zománcfestések nagymértékben károsodhatnak védőüveg nélkül. Kalocsa, székesegyház 1908. 54
