Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 17. (Székelyudvarhely, 2017)
Kürtösi Brigitta Mária: A Mozaik és az Arany - készítéstechnika történeti példákkal
szándékos hozzáadással az olvadáspont csökkentésére, vagy electrum6, természetes Au-Ag ötvözet használatával) és néha réz mutatható ki (ez utóbbi esetleg szennyeződésként). A luceai kézirat7 említést tesz arról is, hogy az aranyfóliát két rézlemez közé téve verték. Idősebb Plinius szerint8 egy uncia9 tiszta aranyból 750 darab 4 inch10 11 oldalhosszúságú aranylevél nyerhető, melyet márvány, fa és réz aranyozásához használtak. Több szerző keres párhuzamot főleg a késő antik, és a bizánci időkben vert, szigorúan ellenőrzött minőségű aranypénzek és az aranyfólia anyaga között.11 Egyéb középkori és reneszánsz források is azt a hipotézist erősítik, hogy a vékony aranylapok készülhettek arany pénzérmékből, vagy vert aranyból. Cennino Cennini az II Libro deli’ Arte című művében arról számol be, hogy a velencei dukátból szintén állítottak elő aranyfóliát. A forgalomban lévő aranypénzek e célú újra felhasználása nem zárható ki a késő antik időktől, de a bizánci érában sem (a 3. század végétől a 9. századig.).12 Különböző fémbevonattal díszített üvegek előállításának technikái korai forrásmunkákban A higany-aranyozás történeti példáiról A higany-aranyozás módszereit több mint két évezrede ismerik és használják. A legkorábbi jelenleg ismert higany-aranyozott tárgyakat az i. e. 4. századi Kínából, és a 2. századi európai példákból, míg a higany-ezüstözést az 1. századi kínai, és a 8. századi európai művészetből ismerhetjük.13 A Hermeneia14 1510., 11. és 12. pontja: „A piros ampoli (amboli) készítéséről: végy bóluszt, a jó minőségűből, amelyik nem nagyon piros, hanem belül fehér erezetű. így próbáld ki: ha az erek puhák, nem úgy, mint a kő és a föld, akkor jó, egyébként rossz. 1. Végy 18 drachma bóluszt, 2 drachma konstantinápolyi okkert, 1/2 drachma Lampezit, azaz vörös ólomot (míniumot) és 1/2 drachma faggyút. Azután égess el egy darab papírt, és a hamuját 1/2 drachma higannyal együtt tedd hozzá.'5” Jól össze kell keverni és tojásfehérjét hozzáadni. 6 Neri-Veritá2013. p. 4597. 7 Bumam 1920. 8 Plinius 2010. XXXIII, XI. 9 1 Uncia = kb. 28 g, a római libra (a római font), a görög litra mértékegység 1/12 része. 10 1" = 2,54 cm. 4 inch = 4 hüvelyk = 10,16 cm. 11 Neri - Veritá 2013. 12 Neri -Veritá 2013. p. 4597. 13 http://www.philamuseum.org/booklets/7_42_77_l.html (2014.02.09.) 14 Foumai Dionysisus Athos-hegyi görög szerzetes (1670-1744) festőkönyve, francia és görög kiadásban elérhető. Didron 1945, https:// archive.org/details/GuideDeLiconographe, Papadopoulos-Karemeos, 1909. https://archive.org/details/herrneneiateszogr00dion 15 Hebing 1985. pp. 45-46. 2. Végy ugyanannyi bóluszt és okkert, keverd össze és adj hozzá szappant és tojásfehérjét. 3. „ Végy 8 drachma Kilermeni-t (örmény bóluszt), 1 drachma higanyt, 1 drachma faggyút, 1-2 drachma vörös ólmot, 1 drachma cinóbert, 1 drachma epét, 5 drachma konstantinápolyi okkert és egy kevés tojásfehérjét, keverd jól össze és miután kipróbáltad aranyozz! Tanuld meg hogyan kell a higanyt szétosztani. Tedd át egyik kezedből a másikba lassanként egy kis nyállal, nyomd szét másik kezed egyik ujjúval, és szétmegy, osztható lesz. Kend fel az ampolit oda, ahol aranyozni akarsz, két-három rétegben (szárítsd meg az elsőt, mielőtt rátennéd a másodikat), és aranyozz Raki-val (pálinka) és csodálkozni fogsz. Ha jól megszáradt az ampoli, fektesd vízszintesen a képet magad elé. Vedd az aranylapocskákat és helyezd a megfelelő helyre, de az egyik csücskénél szorítsd jól oda a polírozó szerszámoddal, hogy jól tartson és sem a szél, sem a ráki, amikor ráöntöd (aláöntöd), ne vigye magával. Tedd a rákit üvegkancsóba és öntsd a folyadékot a kép sarkaira. Emeld fel a képet a különböző oldalaira, hogy az egész jól átnedvesedjék. Gondoskodj arról, hogy gyorsan történjen a nedvesedés, hogy a gipsz ne tudjon megpuhulni. Egyenesítsd fel a képet, foltozd ki, szárítsd meg és polírozz. ”'6 Idősebb Plinius az 1. században beszámol17 egy speciális fólia aranyozási technikáról fémre, amely során higanyt használnak ragasztóként. Ez a technika a modern irodalomban a hideg higany aranyozásként szerepel18, ellentétben az amalgám aranyozással. Ez utóbbi során az arany porát, vagy törmelékét először összekeverik folyékony higannyal (amalgám), majd a fém felületére felhordva olyan magas, körülbelül 400°C hőmérsékletre melegítik, hogy a higany elpárologhasson. Egy másik történeti aranyozási technika az úgynevezett „por aranyozás”.19 Ez egy olcsóbb és könnyebben kivitelezhető módszer, mint a fémfóliával végzett aranyozás. Ilyen bevonat készítéséhez sérült aranyfóliára, vagy finom porrá őrölt nyersanyagra volt szükség. Általában szerves kötőanyaggal összekeverve és felfestve készült az arany felület. A kötőanyagot melegítéssel távolították el az üvegről. Bármilyen hordozó felületen alkalmazható volt. Jó példa erre a zománcozott és aranyozott üveg a 12. századi Iránból. Nagymüszeres vizsgálatok segítségével további részletek állapíthatók meg az egyes fémbevonatú felületekről (XRF, XRD, RBS20). 16 http://www.zetna.org/zek/folyoiratok/63/korhecz.html (2014.02.09.) 17 Encyclopaedia. 18 Angol: cold mercury gilding. 19 Angol: powder gilding. Kagylóaranyozásként is ismert. 20 Darque-Ceretti et al 2011. pp. 540-559. Az elemek mélységi eloszlásáról, az aranyfólia vastagságáról is képet kaphatunk; a felszíntől néhány mikronnyi mélységben vizsgálva a tárgyat. Az RBS (Rutherford Backscattering (visszaszórási) Spectrometry) mélységi felbontást tesz lehetővé, mintavétel nélkül. 45
