Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 17. (Székelyudvarhely, 2017)
Kovács Petronella: Kriptafeltárások restaurátor szemmel
izopropil-alkoholos oldatát, illetve Dodigen 226 (benzalkónium-klorid) vizes oldatát alkalmazták (14-15. kép). A vízre érzékeny tímsós cserzésű lábbelik fertőtlenítése és tisztítása perklór-etilén és szulfátéit pataolaj 3:1 arányú emulziójával történt.60 61 Viseletek, textillelet elé' A feltáráskor alkalmazott alkoholos kezelésen túl a testnedvektől megkeményedett textilek fertőtlenítő tisztítása hálószöveten keresztül Dodigen 226 1%-os vizes oldatával, szárításuk polipropilén fóliával borított polisztirol lapon történt. A vízre érzékeny textiliák mechanikus tisztítás után fertőtlenítőszerrel átitatott fátyolfóliával kitömve kerültek tárolásra (ld. 56. jegyzet). Memento Mori - a kriptaleletek kiállítása — újrafertőződés A kriptaleletek egy részéből 1995-ben a Görög templomban időszaki, majd 1998-ban állandó kiállítás nyílt Memento Mori címmel a város főterén lévő egyik lakóház középkori pincéjében. Ez utóbbi kiállításon három múmia - az eredeti alapján - rekonstruált viseletben, valamint restaurált tárgyi leletek - festett koporsók, temetkezési kellékek: olvasók, feszületek, szentképek, imakönyvek62, és bőrtárgyak: cipők, csizmák - kerültek bemutatásra.63 A vitrinekben szilikagélt helyeztek el, amit rendszeresen regeneráltak. Ennek ellenére a kiállított tárgyak többségén és a múmiákon egy idő múlva penészképződés volt megfigyelhető (16. kép). Ezidő tájt folyt a főtér felújítása, átépítése, melynek során egy vízvezeték megsérült, és mint később kiderült lassú vízfolyást okozott. Ennek, valamint több nagy esőzés során történt vízbetörésnek következtében a kiállítótér, különösen az utcafront felőli nagyobb terem relatív páratartalma megnőtt. Sajnos se akkor, se a leleteknek a pincébe kerülése előtt nem végeztek a levegő és a felületek fertőzöttségére irányuló vizsgálatot, de mivel a múmiákat a feltárás után fertőtlenítés céljából röntgensugárzással kezelték, és amennyiben az hatásos volt, esetükben feltételezhetően másodlagos fertőződés történt. Ebben az alábbi tényezők játszhattak közre: a pince relatív páratartalmának emelkedése, az új környezetben lévő, valamint esetleg a többi, más módon fertőtlenített tárgyon életbenmaradt mikroorganizmusok. A higroszkópos vegyszerekkel kezelt bőrtárgyak fokozottan érzékenyek a páratartalom növekedésére, valamint a mikroorganizmusokra, 60 A kezeléseket B. Perjés Judit és Kissné Bendefy Márta vezetésével a MKE iparművészeti restaurátor hallgatói végezték. B. Perjés - Ráduly - Újvári 2004. p. 34. Egy kiemelkedő jelentőségű lábszárvédőt Kissné Bendefy Márta restaurált. A tárgy tisztítását és konzerválását Újvári Mária végezte. Kissné Bendefy - Újvári 1997. 61 A textilek tisztítását és fertőtlenítését Újvári Mária végezte, az eddig helyreállításra került textil viseleteket Bakó Adámné, Lakiné dr. Tóth Ilona és Újvári Mária restaurálta. 62 A papírtárgyakat Lukács Katalin a Ferenczy Múzeum munkatársa restaurálta. 63 A kiállítást első megnyitása óta újrarendezték, 2016 óta ismét látogatható. http://muzeumvac.hu/programok allando/l/MEMENTO-MORI. html 16. kép. A restaurált, a kiállításban másodlagosan penésszel fertőzött csizma (Ráduly Emil felvétele). a koporsók festékrétegének enyv kötőanyaga és a szerves alapú textilek pedig jó táptalajt jelentettek a mikrobák számára. A kisteremben lévő tárlók egyikében a restaurált bőrtárgyakon és egy alkohollal fertőtlenített, restaurálatlan textil kalapon megjelent a penész, míg a mellette álló vitrinben kiállított restaurált papírok, valamint a Dodigennel kezelt és fertőtlenített fátyolfóliával kitömött főkötőn és nyakkendőn nem. Ez utóbbiakon a későbbiekben sem észleltek penészesedést. A leletek újbóli fertőtlenítése a penész mechanikus eltávolítása után 50% etanol és 50% víz keverékével történt, anyagfajtától függően ecseteléssel vagy permetezéssel a felületükre juttatva. A múmiák rekonstruált ruháit Dodigent tartalmazó vízzel mosták át. A helyiség páratartalma, az időközben beszerelt páraelszívó berendezés működése ellenére magas maradt, a fertőzés időről időre újra jelentkezett, ilyenkor a fent ismertetett kezelést alkalmazták. A bőrleletek felületét a penész 50%-os etanollal történt eltávolítása és a tárgyak lassú, alacsonyabb relatív páratartalmú helyiségben való szárítása után grapefruitmag kivonattal ecsetelték át, majd visszakerültek a kiállítási vitrinbe. Az így kezelt tárgyakon penész a korábbihoz képest sokkal hosszabb idő után, kb. évente jelentkezett, ekkor megismételték a beavatkozást.64 A grapefruit illóolaj, melyet a gyümölcs héjából állítanak elő, gátolja egyes penészek növekedését65, a mag kivonat biocid hatásáról azonban megoszlanak a vélemények. A kereskedelmi forgalomban kapható kivonatok vizsgálata során többségükben hozzáadott, szintetikus biocidokat mutattak 64 A kezelést Újvári Mária (Tragor IgnácMúzeum, Vác) végezte. A kivonat alkalmazásának hatását a tárgyak anyagaira nem vizsgálták. 65 Viuda-Martos és tsai agar higításos módszerrel vizsgálták a citrom (Citrus lemon L.), a mandarin (Citrus reticulata L.), a grepfruit (Citrus paradişi L.) és a narancs (Citrus sinensis L.) illóolajainak az Aspergillus niger, Aspergillus flavus, Penicillium chrysogenum és a Penicillium verrucosummal szembeni növekedésgátló hatását. Mindegyik olaj antifungális aktivitást mutatott: a narancs illóolaj az A. niger ellen volt a leghatásosabb, a mandarin illóolaj leginkább az A. flavus, míg a grapefruit olaj legjobban a P. chrysogenum és a P. verrucosum növekedését csökkentette. Viuda-Martos 2008. Citrus illóolajok penészgátló hatásáról ld. még: Sharma - Tripathi 2006. 31
