Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 17. (Székelyudvarhely, 2017)
Kovács Petronella: Kriptafeltárások restaurátor szemmel
12. kép. A váci múmiák tárolása a Magyar Természettudományi Múzeum Embertani Tárában. (Pap Ildikó felvétele) okvetlenül szükséges megvilágítás biztosítása mellett minimális számú szakember vett részt.47 A kripta klimatikus viszonyai 13.a-b. kép. A 21. sz. koporsó alkoholos fertőtlenítése a feltáráskor és a restaurált koporsó (Ráduly Emil felvételei). A több helyiségből álló kripta feltárásakor igen magas, 85- 90% körüli RH értéket mértek, ez azonban csak a legutóbbi időkben történt vizesedés következménye volt. Az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Meterológiai Tanszékének munkatársai által egy hétig végzett mérések során a külső hőmérséklet 20°C-os ingadozása mellett a kriptáé - a magyarországi barlangokéhoz és földalatti üregekéhez hasonlóan alacsony, 8-11°C - szinte változatlan maradt. A légnyomás a szabadtéri értékhez hasonló, 991-1009 hPa volt. Az alacsony hőmérséklet, egy keskeny kürtőn keresztül biztosított állandó gyenge légmozgás, a nedvesedést megelőzően feltehetően jóval alacsonyabb páratartalom, a több rétegben egymásra rakott fenyőfa koporsók szigetelő hatása, valamint a fenyőfa terpenoid tartalma megakadályozták, illetve lassították a gombák és baktériumok szaporodását, segítve a természetes mumifikálódást.48 A múmiák állapota eltérő volt. A közvetlenül a talajon, valamint a nedves fal mellett lévő koporsókban a tetemek és a tárgyi leletek egyaránt rosszabb állapotban maradtak meg az ezeken a helyeken kialakult, a mikroorganizmusoknak kedvezőbb mikroklíma miatt.49 47 B. Perjés - Ráduly - Újvári 2004. p. Koporsós temetkezésben 265 természetesen mumifikálódott testet és egy közel 40 egyén maradványait tartalmazó osszáriumot tártak fel. A munkacsoport muzeológiai vezetője Ráduly Emil (Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Szentendre) és Zomborka Márta (Tragor Ignác Múzeum, Vác), restaurátori vezetője B. Perjés Judit (Budapesti Történeti Múzeum) és Újvári Mária (Tragor Ignác Múzeum, Vác), antropológiai szakértője dr. Susa Éva (Igazságügyi Orvosszakértői Intézet, Budapest) voltak. Ráduly 1997., Zomborka 1996. 48 , A mérsékelt égövi spontán mumifikálódásnál nem a környezet hőmérséklete a döntő, hanem inkább sokkal fontosabb tényező az állandó légcsere miatti kiszáradás.” Susa et al. 1996. p. 14. A hasonló mikroklímájú földalatti barlangokban és üregekben negatív ionizációs sugárzás észlelhető, ami fertőtlenítheti a levegőt. Lehetséges, hogy ez is hozzájárult a leletek viszonylag jó állapotban való fennmaradásához. 49 Szikossy Ildikó (Magyar Természettudományi Múzeum, Embertani Tár) szíves szóbeli közlése. A leletek kezelése Múmiák A múmiák mikrobiológiai vizsgálatai során a szakvélemény szerint a mintákból a múmiákra és a kezelő személyzetre nem veszélyes mikroorganizmusok Clostridium sp., aerob spórás baktérium, penészgomba (Aspergillus sp, Penicillium sp.) és sarjadzógomba tenyészett ki.50 Ennek ellenére, mivel ilyen mennyiségű leletnél lehetetlen az egész anyagra kiterjedő mikrobiológiai vizsgálatokat végezni, a tetemeket három percig tartó röntgenbesugárzással (4,5 mA 75 kV/90 kV) kezelték.51 A kezelés célja az új környezetbe kerülés miatti kiújulás vagy felülfertőződés elkerülése, valamint a gyűjtemény és a munkatársak védelme volt.52 53 * Az antropológiai leletegyüttest a Magyar Természettudományi Múzeum Embertani Tárában a kripta egykori mikroklímájának megfelelően állandó légmozgás, valamint a hőmérséklet és a relatív páratartalom műszeres ellenőrzésének biztosítása mellett tárolják az erre a célra készült szekrényrendszerben (12. kép). Betegségeik és elhalálozásuk okainak kutatása jelenleg is folyik, nemzetközi együttműködésben. 50 A vizsgálatokat az Országos Traumatológiai Intézetben végezték. 51 Susa et al. 1996. p. 15. 52 A korábban feltételezettekkel szemben a múmiák vizsgálatai során bebizonyosodott, hogy az alkalmazott besugárzás nem károsította a DNS állományukat. Szikossy Ildikó (MTM) szíves szóbeli közlése. A mikroorganizmusok felépítése, életműködésük és ellenállóképességük a különböző kezelésekkel - köztük a rötgensugárzással - szemben igen eltérő. Ezért fontos tudni milyen mikrobák elpusztítása a cél, milyen eljárások alkalmasak a kívánt eredmény elérésére, és célzottan választani a megfelelő beavatkozást, ellenkező esetben a kezelés hatástalan marad. Ez több tudományterület szakembereinek együttműködését kívánja meg. 53 A csizmát Bérezi Miklós restaurálta az iparművészeti restaurátorképzés keretén belül, gyakorlatvezető Kissné Bendefy Márta. 29
