Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 17. (Székelyudvarhely, 2017)
Domokos Levente - László Károly: A berethalmi evangélikus templom sekrestyéjében álló kandalló restaurálása
Aberethalmi evangélikus templom sekrestyéjében álló kandalló restaurálása Domokos Levente — László Károly Az elmúlt két évtizedben megnőtt az érdeklődés az erdélyi műemlékek iránt. A turizmus örvendetes fejlődése azonban esetenként az épületekben lévő berendezések kisebb-nagyobb károsodását okozhatja, ahogy a tanulmány témáját képező kandalló esetében is történt. A Világörökség részét képező berethalmi erődtemplom sekrestyéjében lévő fűtőberendezés a padló - a nagyszámú látogató által generált - fokozott mozgásának következtében állagromlást szenvedett. Egyes csempéi elmozdultak és az eleje részlegesen beomlott. A kandalló elemeinek egy része összetört, más részük elkallódott. A jelentős súlyú tető a helyükön maradt elemeket fokozott terhelésnek tette ki, aminek hatására azokon újabb és újabb repedések jelentek meg (1-2. kép). A további károsodások megelőzése érdekében sürgős állagvédelmi és konzerválási beavatkozásra volt szükség, melyet részletes felmérés előzött meg. A kandalló A 18. század végére, a 19. század elejére keltezhető két részre tagolt cserepes, egy lábakon álló, díszes fagerendákkal keretezett padkára van felépítve. A kandalló1 finom agyagpasztából, negatív dúcba kézzel döngölt csempéinek kaolinnal engóbozott, törtfehér előlapját kobaltkék geometriai és csillagminta (virágminta) díszíti.1 2 A csempelapok 21x20, illetve 21x21 cm-esek, közepükön négy rombusz alakú kazetta, széleiken nyolc félkazetta van, melyek a szomszédos csempék mintáival egészülnek ki. A mázfestés nem követi hűen a csempelapok térbeli, geometriai mintáját: a lapok síkjából kiugró, egyenes vonalakkal, határozott szélekkel kialakított apácarács-mintára laza, gyakorlott kézzel felfestett, ökörszemekből kialakított füzért, illetve az apácarács által körülhatárolt négyzetben lévő hatágú csillagmintára virágmotívumot festett a néhai szász mester.3 A sima lapok vastagsága 3,5 cm, a sarokelemeké 3,5-11 cm. A 21,5x10 cm-es párkány-1 Hozzávetőleges, legnagyobb méretei padkával együtt: hosszúsága 160 cm, szélessége 115 cm, magassága 180,5 cm. 2 A csempéket zsengélés után színtelen mázzal borították, majd mázasán oxidativ közegben kiégették. 3 Az eltérő formavilágú díszítés a különböző technikai lehetőségektől, megoldásokból is adódhat: a dúcfaragás közben egyszerűbb az egyenes vonalú minta vésővel, faragókéssel való kiképzése, illetve festés közben egyszerűbb az elnagyoltabb, íves minták festése. Ugyanakkor a faragott, és a festett mintakincs közötti eltérés szándékos is lehet a mester, illetve a megrendelő szándékainak megfelelően. A kevésbé szigorú, festett vonalvezetés/minta nagyon meg tudja könnyíteni a csemperakást, a csempelapok egymáshoz való igazítását, illetve nagyban meg tudja határozni a végső összképet is. 1. kép. A kandalló állapota 2002-ben (Morgós András felvétele). 2. kép. A kandalló 2015-ben. 99
