Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 16. (Székelyudvarhely, 2016)
Kürtösi Brigitta Mária: A szegedi Fogadalmi templom egyes mozaikjainak kutatása, restaurálása; technikai jellegzetességeik, károsodásaik vizsgálata
7. kép. A félkupolát borító Szentháromság mozaik. jellegénél fogva speciális, akárcsak az esetleges jövőbeli konzerválást restaurálási feladatai. A mozaik csak közvetlen közelről szemlélve és vizsgálva adhatott állapotáról megközelítően hiteles képet. A munka során tett megállapítások, mért eredmények egy hónap leforgása alatt születtek, így a károsodások jellegének, azok változásainak távlati összevetésére nem nyílhatott mód. Az elvégzett beavatkozások a mozaik állagának megőrzését szolgálták. Céljának emellett anyagainak megismerése és károsodásainak feltárása tekinthető. Mivel a mozaikburkolat lényegében egybefüggő, és problémái valószínűleg egyazon okra vezethetők vissza, részleges megbontása nem volt indokolt. A hiányok, károk felmérése, dokumentálása mellett a károsodott felszíni részletekből való mintavételre, illetve azok mikroszkópos vizsgálataira, valamint a mozaik és a hordozó vakolatok kötődésének vizsgálatára volt mód. A beavatkozás során a mozaik teljes felületének száraz tisztítására9, egyben felszíni sótalanítására került sor, különösen óvva a kutatás során felfedezett fehér színű, mára lemezesen töredezett tesserákból álló részleteket (8. a-b. kép). E fehér mozaiküvegek szerkezeti stabilitása nagymértékben meggyengült, enyhe színváltozással járó romlás is megfigyelhető. Kristályos fázisok kiválása, egyfajta devitrifikáció - elüvegtelenedési folyamat - zajlik (9. a-c. kép). A vizsgált fehér smalti magas ólomtartalommal rendelkezik.10 11 A mozaik felület ~l/6-a részben, vagy egészben ebből a fehér színű mozaiküvegből készült. Mivel sok részleten egyéb színek mellett, illetve keverten szerepel (8. c., 10. kép), így állapota, és romlása hatással lehet a környezetére is (11. kép). A lejátszódó folyamat jellegének pontosításához további anyagvizsgálatok szükségesek. A nedvességmérés11 több lépcsőben történt ugyan, de a kontrollmérésekre egymáshoz időben túl közel volt csak lehetőség. A valós sómozgás diagnosztizálásá-9 Puha ecsetekkel. 10 Sajó István vizsgálata, és szóbeli közlése alapján. 11 Az első mérés szélsőértékei 2,4 és 11,8. Mérési értékek: 4 alatt száraz, 8 fölött jelentősen nedves. Mérőeszköz: GMI 15. 8. a-c. kép. A fehér és sárgás tesserák egyes részleteken önálló összefüggő formákat töltenek ki, máshol egyéb színekkel együtt keverékben szerepelnek. 9. a-c. kép. A fehér mozaiküveg minta állapota, elüvegtelenedési fázisai sztereo-mikroszkópos képeken. hoz legalább éves ciklus megfigyelése lenne szükséges. A mélyebb rétegek kutatása a mozaikot hordozó rétegek állapotát volt hivatott felmérni. Furatminták vétele, és azok további vizsgálata következett. A furatok helyének kiválasztása, az előzetes vizsgálatok nyomán, a veszélyeztetett részleteken történt; málló fehér tesserák, elválások környezetében. A tapasztalt lassú romlás oka adódhat külső hatásokból. Valószínűsíthető egy, a boltozatot érintő szerkezeti, szigetelési probléma, így a tető és a felső héjszerkezet 10. kép. Az instabil fehér smalti az apszismozaik sok részleten arany szemek környezetében van jelen. vizsgálata a további romlás megállítása, megelőzése céljából feltétlen szükséges egy esetleges későbbi restaurá-70
