Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 16. (Székelyudvarhely, 2016)

Mester Éva: Az erdélyi történeti üvegablakok túlélésének esélyeiről

3. kép. A apátsági templom mai semlegesített belső tere, a „meg­vakított” ablakkal. Már a baldachint is elbontották. téneti ablakainkat, de ez az anyaországban is következ­mények nélkül megtörténhet. Ahol egészen a közelmúltig büszkék lehettünk eredményeinkre, napjainkban tanúi vagyunk olyan változtatásoknak, amelyek ellen az egész müemlékes szakma joggal tiltakozik - mindhiába. Bizo­nyos esetekben felelős gazdasági, politikai, egyházi veze­tők - megfelelő tudás és tájékozottság hiányában hoznak olyan lényeges döntéseket, melyek nincsenek összhang­ban az egyes műtárgyak művészeti, történeti, gazdasági értékével. Intézkedéseikkel felülírhatják a nemzetközi ajánlásokat és elvárásokat. Ilyenkor nem csak az adott műtárgy, műtárgy-együttes sérülhet - esetleg meg is sem­misül - de az építészeti környezet is kiüresedik, idegen jelentést kaphat. A műemlékekben és műtárgyakban testet öltő nemzeti értékeink elherdálására nem adhat felmen­tést semmilyen hivatkozás - a külföldi rossz példák, de a kordivatot mereven diktáló, hiányos felkészültségű épí­tészek ellentmondást nem tűrő önmegvalósító törekvései sem. Az elmúlt évek egyik nagy vitát kiváltó műemlék-át­­építő eseményét mutatjuk be az üvegablakok túlélésének aspektusából az alábbi sorokban. így talán érthetőbbé vál­hat, a Kárpát-medence szerényebb templomainak díszí­tésén ablakait miért pusztíthatták el az elmúlt évtizedek templomfelújítási hullámai. A nagymúltú, ősi Pannonhalmi Bencés Főapátságot nemzeti történelmünk, építészeti, iparművészeti öröksé­günk szerves részeként tartja számon a szakirodalom és a közvélemény. Történelmünk viharos évszázadai utáni megújítása - nagyszabású kiépítése a 19. század első évti­zedeire esett, amikor már megvolt a kellő felkészültség, a gazdasági és technikai háttér a hazai egyházi építészeti hagyaték helyreállítására. Később, a historizmus idején a korban megszokott módon - az architektonikusan meg­újult épületet egységes tematika alapján, határozott iko­nográfiái program alapján falképekkel és színes üvegab­lakokkal tették harmonikus egésszé (1. kép). A templomba betérő tekintetét a szentély felé vezették a falképek, a posztamensen álló díszes baldachinos oltár mögött a templom szimmetria tengelyének végpontján felragyogó impozáns üvegfestmény, amely az egész belső tér hangulatát meghatározta. A szentély hatalmas körab­laka az apátsági templom névadó szentjét a magyar vonat­kozású - Szombathelyen született Szent Mártont díszes omátusban jelenítette meg. Magyarországon a püspök­szent kultusza mindig is jelentős volt (2. kép). A nagy szakértelemmel elkészített üvegfestmény vete­medés és festéklepergés nélkül csaknem másfél évszáza­don keresztül meghatározó díszítménye volt a templom­nak. Mindezek ellenére az épület közelmúltban történt átalakításakor a templom vezetősége, a szerzetesi közös­ség egy tollvonással nemkívánatosnak minősítette hazánk egyik legkorábban keletkezett értékes történeti üvegfest­ményét - azzal az indokkal, hogy zavarja a tucatnyi lét­számot el sem érő szerzetesi közösség elmélyült imádko­zását (3. kép). J. kép. „Boldogok a tiszta szívűek, mert meglátják az Istent” Gonzága Szent Alajos üvegfestmény. A Szent Márton üvegfestményt kiemelték eredeti helyéről és Budapestre szállították. Biztonságos tárolása nagy mérete miatt eleve megoldhatatlan. Kérdés túléli-e a nemkívánt változtatást. Az üvegfestmény helyett az ablaknyílásba a világ távoli tájáról hozatott, épületidegen drága alabástrom lemezeket építettek. Európa nyugati, gazdagabb felében a templomokat fenntartó hívek vajon milyen álláspontot képviselnének az ehhez hasonló ese­tekben? Ki vállalja az utókorral szemben a felelősséget?5 Az apátság átalakításánál pusztán divatkövetési elvek vezettek a historikus üvegfestmények, a falképek, a fara­gott padok és sok más épülettartozék, berendezési tárgy eltávolításához, őseink által nagy tudással létrehozott, nemzeti értékünk megszüntetéséhez. Vitathatatlan - lét­­jogosultsága van napjaink modem építészetének. Nem vet fel semmilyen etikai problémát, ha az építkezés nem jár értékrombolással és új épületben ölt testet az új gondolat. Választás kérdése - kedvelni, vagy elutasítani ezeket az új szakrális tereket. 5 A legelismertebb szakemberek tiltakozását sem vették figyelembe a tervezett átalakításoknál. A 2014-ben megrendezett Építészeti Sza­lon kiállításán ezek a dokumentumok olvashatók voltak a budapesti Műcsarnokban. A vélemények pontosan mutatták a szakemberek és a szerzetesek álláspontja közötti feloldhatatlan ellentétet. 4. kép. A szignatúra pon­tosan mutatja ki és milyen mértékLben vett részt a munkában. 58

Next

/
Thumbnails
Contents