Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 16. (Székelyudvarhely, 2016)
Galambos Éva et al.: Az almakeréki falképek színelváltozása és vizsgálatai
6. kép. Déli fal, felső zóna: lumineszcens felvétel. A nagyméretű repedés mellett világosabban lumineszkál a falkép. Feltehető, hogy ez koncentráltabban sóterhelt terület. A javításhoz használt vakolat anyagából is további sók oldódhattak ki. A feketés keretelő csík feltűnően élénk narancsos lumineszcenciája a pigmentelváltozásoknak köszönhető. 2:1. A vakolat keménysége a benne lévő tufahomoknak (üvegfázisnak) köszönhető. A homokfrakció itt is iszapos és durvább (0,2-2,6 mm) szemcsézetű. Ebben a vakolatban szintén vannak csillámok, sárga és vörös vasas aggregátumok, valamint téglaőrlemény. A vizsgált vakolatminták általában nem tartalmaznak növényi szálas anyagokat vagy széndarabokat. Sóvizsgálatok A mintákban lévő sók kvalitatív vizsgálata többféle módszerrel és eszközzel történt, az így kapott eredmények egymást alátámasztják, és kiegészítik. A kevésbé higroszkópos mintákon, vagy amelyeken a higroszkóposság ellenére lehetséges volt elemanalitikai mérést (SEM/EDX) és kristályszerkezet analízist (XRD) végeztünk. Vizsgáltuk továbbá az oldatokból kikristályosított sók optikai tulajdonságait polarizációs mikroszkóppal (PLM), valamint mikro-kémiai módszerekkel (pH mérés, cseppanalízis, tesztcsíkok) is elemeztük a mintákat. A négyféle vizsgálati módszer által lehetett teljes képet kapni a mintákról és a falban lévő sók eloszlásáról. Kvantitatív elemzés nem történt, a koncentrációra vonatkozó eredmények csak tájékoztató jellegűek. A fototechnikai vizsgálatok során készített lumineszcens felvételek tájékoztattak a felületen kikristályosodott sókról, melyek világosan jelentek meg4, valamint arról, 4 Az analitikai tisztaságú sók nem lumineszkálnak, a természetes körülmények között képződő sók kristályszerkezetében megjelenő szerves vagy szervetlen szennyeződések azonban aktivátorként működve közrejátszhatnak abban, hogy az adott sók esetenként lumineszkáljanak. A kristálynövekedés során is előfordulhat lumineszcens jelenség (krisztalolumineszcencia), valamint ha a sók valamilyen élő szervezet számára szolgálnak táptalajul, ezek a szerves telepek, illetve anyagcsere-termékeik okozhatnak lumineszcenciát. Lumineszcenciának tűnhet az a fényszórási jelenség is, aminek az oka a kisméretű kristályokon jól szóródó, a látható tartomány rövid hullámhosszába tartozó, kék színű sugarak visszaverődése. 7. kép. Mintából kikristályosított só BV-lumineszcens mikroszkópos felvétele, lOx obj. nagyítás. Váli Zsuzsánna felvétele. 8. kép. A déli falról, 1 méterre a padlószinttől vett 2A minta pásztázó elektronmikroszkópos képe (SEMEDX). Bendő Zsolt felvétele. 9. kép. NaNOj; Ca,S04-2H20 és NaCl kristályok (PLM, érzékeny ibolya lemez, 40x obj. nagyítás). Váli Zsuzsánna felvétele. hogy a festékréteg hol pergett le a hordozó meszes vakolatrétegről. A sók káros hatása közrejátszhatott ez utóbbi károsodási forma kialakulásában is.5 A sók ott tudták leginkább kifejteni káros hatásukat, ahol a nedvesség utánpótlása megfelelően biztosított volt, a falak alsó szakaszán, a boltvállakban, és a nagyobb beázási zónákban (3-6. kép). A mintákból kikristályosított sók egy része UV sugárzásra, mikroszkóppal vizsgálva is enyhe lumineszcenciát mutatott (7. kép). A mikroszkópban észlelhető lumineszcencia alátámasztja a helyszíni megfigyeléseket. A vizsgálatok szerint a legtöbb minta tartalmazott nitrátot: a függőleges falakról vett minták többet és többfélét, a boltozatról származók jóval kevesebbet. Mindegyikben kimutatható volt szulfát és klorid tartalom, ez utóbbi némelyikben kiemelkedő mennyiségben. A különböző mintákban eltéréseket tapasztaltunk a sók összetételében és mennyiségében egyaránt. A leggyakrabban előforduló sók: Ca,S04-2H20, NaN03, NaCl és a CaCl2 (8-9. kép). Ezek jelenléte arra utal, hogy a sók nem csupán külső forrásokból kerülhettek a falba, hanem feltehetően a felhasznált építőanyag is tartalmazott vízoldható sókat, illetve olyan anyagokat, melyek a környezeti kölcsönhatások révén vízoldható sókká alakultak. 5 A festékréteg pergését nem csupán a felület alatt és a felületen kikristályosodó sók tevékenysége okozhatta, hanem egyéb tényezők is, mint pl. a falazatba jutó víz duzzasztó, oldó hatása, a szerves kötőanyag lebomlása, stb. 33
