Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 15. (Székelyudvarhely, 2015)

Tövissi Júlia: Lüsztertechnika ezüst alapon a 18. századi receptes könyvekben

Slorentinec tac 3» machen,

Sfiimm bcs fchónfíen §«cue6«c« 24, Î01Ş, roţjet* Slíaun iá. íúth, I hue ess m einen Zopf, gteffc rein Mafiei bat tibet, (afjes g.îage (ana fielen, heniacf) fiebe ce auf, (ap ea fait werben, feige es burcb,uub bas fcurchgefrigte prácipitíre mit 2Beinjíem»Öeí.

(Dbtc: Oiitnra etwas epotafefje, mache baraus mit Sßaffev eine lauge, feige földje turd), baiein (e* ge fícín gcfc^nittcn £amtc|m,.?uch, wenn nun bie lauge fchitt réti) gefárbet, fo gtejfc 2üaun. 2Bafj<r barju, benn wirb bie rotije gatbe ju 33oben faden, feige fie a6, unb mache, wie »ot^cr gelebter, runbs Äuglein baraus.

NB. 3<h feade oben ben bem lac bér (Eoccioneí* fen gebacht, weilen nun bitfelbe nicht «den befont @ î iff,

10. kép. A firenzei lakk Cröker által leírt egyik elkészítési módja (Schiessl 1982. p. 56).

Firenzei lakkot készíteni7

Vegyél 24 lotot8 a legszebb berzsenyiéből9, 16 lót durva/ nyers timsót10 11, tedd egy edénybe, önts rá tiszta vizet, hagyd 8 napig állni, utána főzd fel, hagyd kihűlni, szűrd le, a szüretet azt csapasd ki borkőolajjal11.

Vagy: vegyél valamennyi hamuzsírt12, készíts belőle vízzel lúgot, szűrd le, helyezz rá apróra vágott karmazsin kendőt13, amikor a lúg szép vörösre színeződött, önts hozzá timsós vizet, akkor a vörös szín leülepedik az edény aljára, szűrd azt le, és készíts, a fentiek szerint, golyócskákat belőle.

NB. Fent, a kosenil14 lakkra gondoltam, mivel az nem mindenki számára ismert.

Múzeum tulajdona).

7 A szerző fordítása

8 Lot, lat: ném. Lot/Lath: kis súlymérték, a német szakirodalom szerint az uncia/nehezék (ném. Unze) fele, és 4 köntinget/quintik (ném. Quent, Quentchen, Quinlein stb.) tartalmaz. A kereskedők és patikusok által használt értékek különböztek. A kereskedők által használt, közönséges font körülbelül 500 grammnak felel meg, az 1/32-ét jelentő lot ennek megfelelően 14-15 grammot jelöl (Krünitz 1773-1858. 80. kötet., Lehmann 2002. p. 16.).

9 Berzsenyfa: ném. Presilgen-Holz, illetve Presilien a brazilfa (vörösfa) középkori megnevezése, emellett femambukfának (ném. Femabock, Femambukholz), mely az amerikai Cesalpinia crista fának felel meg, is nevezték (Brachert 2001. p. 196.).

10 Timsó: ném. Alaun, lat. Alumen; Alumen név alatt, a középkorban a timsó a kombinált fém-szulfátok fajfogalma volt. Napjainkban kálium-alumínium-szulfátot értünk rajta (Brachert 2001. pp. 14-15).

11 Borkőolaj: A borkő (Weinstein, tartarus) növényi sóból és mészből összeelegyedett salakos anyag, mely a bort érlelő hordó oldalára és aljára idővel lerakódik (Möller 1818. p. 122.). Aborköolaj égetett tartarus. Hevítve a tartarus fehér, szemcsés port képez, vagy szilárd, erősen higroszkópikus masszát, az úgynevezett kalcinálódott borkövet, mely a levegő hatására sűrű folyadékká, olajjá alakul (Krünitz 1773-1858. 237. kötet).

12 Hamuzsír: ném. Pottasche; fahamú és az abból kivont só, mely leginkább kálium-karbonátot tartalmaz. A hamuzsírt szokták borkőből (tartarus) égetéssel is nyerni (Brachert 2001. p. 196).

13 Karmazsin kendő: sötétpiros színűre festett kendő, melyhez többféle színezőanyagot használtak, többek között kosenilt és brazilfát (Brachert 2001. p. 133).

14 Kosenil lakk: a kosenil bíbortetű száradt nőnemű egyedéből vonják ki. Timsóval, vagy egyéb fémsókkal csapadékot képeznek belőle, kötőanyagban oldhatatlan lakkpigmentté, festőlakká alakítják (Tímámé B. 1993. p. 186).

,,Lazúrozás

Néha szoktak az ezüstre színes festéket festeni, a melly úgy látszik mintha az ezüst volna zöld, veress vagy más szín. Ezt a festést lazurozásnak nevezik mellyhez arabiai gyintárt kelligy készitteni:

Egy jo mázas edényben tőlts terpentin olajjat, tégy hozzá vastag terpentint, olly mértékkel, hogy az olaj légyen két harmadrész, a vastag terpentin egy harmad rész;vagyis az olajj két annyi, minta vastag terpentin, ezt főzzed valami 5 minutumig, s meg van.

Minden festéket előbb tiszta terpentin olajban kel meg törni, ’s az után ezzel a gyintárral fel kell vegyitteni és úgy kell az ezüstre reáfesteni, ez igen hamar meg szárad. Dea szépen ki ezűstözést előbb huzdbé viza enyvel. ”

23