Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 15. (Székelyudvarhely, 2015)
Bencze Fruzsina: Stuart Mária hercegn és Orániai Vilmos herceg portréjának restaurálása
5. kép. Részlet Stuart Mária arcáról súrlófényben, átvételi állapot. 6. kép. A festék- és alapozóréteg feltáskásodása, súrlófényben készült felvétel. 7. kép. A festék- és alapozóréteg feltáskásodása, súrlófényben készült felvétel. A mikrokémiai vizsgálatok során az alapozóban sav hatására enyhe pezsgés volt tapasztalható, ez karbonát-tartalmat bizonyított. Lehet, hogy a töltőanyaga dolomit. A kötőanyagra vizsgálva olajtartalom volt kimutatható. Mikroszkopikus tulajdonságaik és a mikrokémiai tesztek alapján vas-oxid vörös, ólomfehér, ultramarin és ólom-tartalmú sárga pigment volt azonosítható. A fafaj-meghatározás céljából készített minta vizsgálata alapján a festmény hordozója közönséges lucfenyő (Picea abies (L.) Karst). A restaurálás menete A feltárást megelőzően kutatóablakokat nyitottunk a festmény különböző részein acetonnal. A szennyezett felület könnyen tisztult, a lakkréteg gyorsan feloldódott és előtűnt a gallér fehér színe, az arcbőr sárgás-rózsaszínes árnyalata, a herceg vöröses ruhája. A kép feltárása előtt a kagylósodásokat, pergő festékszigeteket rögzitettük. A stabilizálás lakkbenzines előkezelés után Eurocryl BC 4302 ' akril diszperzió 1:1 arányú vizes oldatával történt. Az elvált festékréteget - miután a nedvességtől kissé felpuhult - szemészlándzsával óvatosan visszanyomtuk a helyére, majd szilikonpapír közbeiktatásával kőlapok alatt egy napig préseltük a felületet. Száradás után megpróbáltuk a már lelapult festékszigeteket szilikonpapíron át történő vasalással (40—45°C) még jobban kiegyenesíteni, ami javította ugyan a hordozón való tapadást, de a felület eredeti simaságát ezzel sem sikerült teljesen helyreállítani. Ezt a vászon vakkeretről való lebontása követte. A hátoldalról a vastag porréteget leporszívóztuk, majd a maradék szennyeződést kíméletesen, mechanikusan, szikével és puha polietilén (Inoxcrom) radírral távolítottuk el. Ahol a rögzítéshez használt akril-ragasztó jobban átfolyt, acetonnal kissé átitattuk, majd szikével választottuk le a vásznon keletkezett kérget. A következő lépés a vászon fonalainak élberagasztása, valamint a hiányos vászonfelületek pótlása volt Palma Fa vízálló polivinil-acetát bázisú diszperziós ragasztóval3 4 5 * * és alapozott vászondarabkákkal, melyeket száliránnyal megegyezően illesztettünk be. Ezután enyhén nedvesített, majd száraz szívópapíron keresztül kivasaltuk a vászon egyenetlenségeit, valamint a húzószéleket, és kőlapok alatt egy napig préseltük az így kisimított képet. Ezt lakkbenzinnel 3:1 arányban hígított BEVA 371’ oldattal való átitatás követte. A rétegek további stabilizálása céljából - a vákuumasztalra színével felfelé fektetve - levasaltuk a képet. 3 Belga gyártmányú akril diszperzió, tulajdonságai alapján a Plextol B 500-ra hasonlít. 4 Alapanyaga etilén-vinil-acetát kopolimer. 5 BEVA 371 összetétele: A-C-400 kopolimer (etilén-vinil-acetát), keton-N gyanta (poli-ciklohexanon gyanta), Cellolyn 21 (hidrabietil-alkohol ftalát-észtere), paraffin (olajmentes, 65 T3 forráspont), Elvax gyanta (közepes viszkozitású gyanta, 32-34%-a vinil-acetát), toluol, benzin. 17
