Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 14. (Székelyudvarhely, 2014)
László Károly: Egy csíksomlyói kályhacsepmelelet bemutatása
Egy csíksomlyói kályhacsempelelet bemutatása László Károly Az erdélyi kályhásság gazdag múltra tekint vissza. Az évszázadok során ügyes kezű és fejlett szépérzékkel rendelkező fazekasmesterek, iparosok arra törekedtek, hogy minél szebb, jobb, minden igénynek megfelelő kályhacsempéket, majd ezekből minél elegánsabb kályhákat készítsenek. így nagyon gazdag mintakincs maradt ránk, ami magán hordozza a helyi népművészet jellegzetességeit, de ugyanakkor megtaláljuk bizonyos külső hatások nyomait is, gondolunk itt bizonyos olasz mesterek helyi jellegű műhelyeire, valamint a habán fazekasok nem elhanyagolható, évszázados áldásos tevékenységére. Ez a mintakincs óriási és nagyon változatos, feltérképezése és számbavétele még mindig hiányos. Földmunkák során napjainkban is viszonylag sok kályhacsempe-töredék kerül elő. Sajnos nagy részük veszendőbe megy, mert a munkások nem tulajdonítanak jelentőséget a töredékeknek, szakember pedig csak elvétve van jelen és csak az ígéretesebb helyeken. Jó példa erre a 2013-as év folyamán, a szerző szülővárosában, Kézdivásárhelyen történt nagyszabású földmunka, melynek során több rendben felásták a város központi részében található udvartereket, csatornázási munkálatok végett. Bárhol lehetett gyűjteni csempetöredékeket, de ezeket sajnos a modem munkagépek pár centiméteres darabokra aprították. Jelen tanulmány egy, Csíksomlyón, szerencsésebb körülmények között előkerült leletet mutat be. Csíksomlyón, a nagytemplom felett, a pálfalvi leágazásnál áll az úgynevezett Fodor-ház (1. kép), melynek utolsó, jelesebb tulajdonosa a Fodor család volt, innen kapta a nevét is. A terület már nagyon régen lakott volt, ezt tanúsítják a ház fölötti részen több ízben végzett leletmentő ásatások. Ezek során a Csíki Székely Múzeum munkatársai számos kezdetleges cölöpház nyomára buk-1. kép. Fodor-ház, Csíksomlyó. kantak, bennük beomlott égetőkemencék és tűzhelyek maradványaival, valamint élelmiszertárolásra alkalmas gödrök lenyomataival. A mostani Fodor-ház helyén egy udvarház állt, amit az évszázadok során többször átépítettek. Az udvarház és a hozzá tartozó területek az utóbbi évszázadokban néhányszor gazdát cseréltek, több jeles székelyföldi nemesi család birtokolta. A kályhacsempék valószínűleg ennek az udvarháznak a fűtőberendezéseiből származnak, majd egy átépítés során kerültek a szemétdombra. 2011-ben, vízszerelési munkák végett a ház keleti fala mentén le kellett ásni az alap mellett. Az elmondottak alapján, kb. egy köbméter föld megmozgatása során egy nagyon gazdag, túlnyomórészt kályhacsempe töredékekből álló anyag került elő.1 A kályhacsempék valószínűleg az udvarház fűtőberendezéseiből származnak és egy átépítés során kerültek a szemétdombra. A lelőhely a ház alapja alatt befelé még folytatódott, de mivel a további ásás az alap szilárdságát veszélyeztette volna, így leállították a feltárást. A lelet ötféle, jól rekonstruálható kályhacsempe töredékeit tartalmazza, de maradványaiból egy hatodik típust is sikerült rekonstruálni. Előkerültek továbbá egy cseréptál és egy fehér engóbbal díszített korsó darabjai1 2, valamint egy párkányelem hiányos állapotban. Ezeken kívül még találtunk néhány nehezen értelmezhető töredéket, melyek ugyancsak 17-18. századi kályhacsempékből származnak. A leletanyag ismertetését egy finom megmunkálású, mázatlan, a 16-17. századra jellemző olaszkorsós-virágmintás csempével kezdjük (2. kép). Csillámozott agyagból készült, rosszul égetett (sötétszürkés színű), kazettás mezőelem, egyszerű befogórámával. A 17. századelejéről való, állapota törött, kissé hiányos.3 Ezen a példányon kívül az anyag tartalmaz még két másik, ilyen típusú csempéből származó darabot is (3. kép), azok azonban az előzőhöz képest jóval kopottabb dúcban készülhettek, megmunkálásuk sokkal durvább. Csíkszentkirályon egy helyi gyűjteményben szintén van egy hasonló csempe, különböző változatai pedig előkerültek a Sóvidékről és Marosvásárhelyről is. 1 A leletmentést Gergely István, a Fodor-házban működő Csibész alapítvány vezetője felügyelte, neki köszönhető, hogy ez az anyag megmenekült. 2 A tál 75%-ban, a korsó 55%-ban rekonstruálható. 3 Restaurálása folyamatban van. 68
