Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 14. (Székelyudvarhely, 2014)

Bóna István: Vászonkép restraurálás vákuumasztal nélkül

Vászonkép restaurálás vákuumasztal nélkül Bóna István Bevezető A korszerű restaurálási módszereket bemutató írások több­nyire a drága modem berendezésekkel elérhető eredmé­nyekről számolnak be. A vákuumasztal a hatvanas években terjedt el, utána jött a kisnyomású, majd többféle „vákuum­zseb” eljárás.1 Ez utóbbiak ugyan egyes esetekben házilag is kivitelezhetők, de most nem erről szeretnénk értekezni (1-2. kép). Sok jól képzett restaurátor kénytelen úgy dol­gozni, hogy nincs módja efféle berendezéseket használni. Milyen lehetőségeik vannak a korszerű restaurálásra ilyen körülmények között? A fent említettek, elsősorban a hagyományos fűthető vákuumasztal egy sor olyan új károsodást okozott a res­taurálások során, amelyek korábban ritkábban fordultak elő, vagy ismeretlenek voltak.1 2 A fejlesztések nagy része ezért arra irányult, hogy a magas hőmérséklet és a nagy nyomás hatására létrejövő károsodásokat kivédje.3 Azt mondhatjuk tehát, hogy a modem berendezések hiányá­nak van egy előnye: nem fogunk a használatukból eredő károkat okozni a festményekben. Ugyanakkor egy szem­léleti problémát is le kell küzdenünk. A drága berende­zésekkel való kezelések után a festmények olyan „töké­letessé”, simává válnak, amilyenek sose voltak, még közvetlenül az elkészítésük után sem. Ha kíméletesebb kézi módszereket alkalmazunk, el kell fogadnunk a régi festmények kisebb tökéletlenségeit: azt, hogy kissé hul­lámosak, repedezettek, esetleg kagylósak, stb. így elfo­­gadhatóbbá válik a „minimális beavatkozás, maximális eredmény” elvén végzett, nem „tökéletes” eredménnyel záruló konzerválás is. A vásznak simítása és dublírozása4 során a legtöbb hagyományos eljárás esetén a vásznat lebontjuk a vak­keretről és a feszítő széleket kiegyenesítjük. Bármilyen szakszerűen végezzük ezt a feladatot, egyszerűen lehe­tetlen károsodások nélkül megoldani. A legtöbb kár az újra felfeszítéskor keletkezik. A szerző ezt korábban úgy 1 List of dates in the history of conservation and restoration - Wikipedia vhttp://en. wikipedia.org/wiki/List_of_dates_in_the_history_of_con­­servation_and_restoration (2014.01.05.). 2 Az impasztó kilapítása, az impasztó benyomódása a vászonba, a tex­túra elvesztése (gyengülése), a textúra megerősödése, benyomódások (Borsószem kisasszony effektus) stb. Berger 1966. pp. 170-80. Ber­ger 2000. pp. 85-108., Berger 2000. pp. 109-116. Cummings - Hed­­ley 1974. pp. 10-16. 3 Hacke 1983. pp. 257-286., Berger 2000. pp. 23M4. 4 Olyan beavatkozás, amikor a vászonkép hátuljára egy új vásznat ragasztunk, vagy feszítünk ragasztás nélkül (loose lining). 1. kép. Dublírozás vákuumzseb eljárással a Magyar Képzőmű­vészeti Egyetem Restaurátor tanszékén. Egy ipari porszívó adja a vákuumot. 2. kép. A vákuumot vékony PVC csövekből készített elszí­vó-rendszerrel hozzuk létre. Ezzel két fólia közül kiszívjuk a leve­gőt. Az egymáshoz préselődő fóliák szorítják a vásznakat össze. védte ki, hogy a feszítő keretek éleit, ha azt a díszkeret megengedte, legömbölyítette, illetve felragasztott az élre egy félkör keresztmetszetű profillécet. így a felhajtásnál jelentkező törés, ami a legtöbb bajt okozza elkerülhető. Ezt a megoldást továbbra is javasolhatjuk. A nemzetközi gyakorlatban azonban más utakat is kerestek és találtak. Megpróbálják a képeket úgy kezelni és dublírozni, hogy a feszítő széleket nem egyenesítik ki. Simítás hideg párával A hideg pára alkalmazása a vászonkép simítás egyik leg­jobb módszere. A relatív páratartalom mintegy 80%-ra való emelésekor a vászon felpuhul és megereszkedik. Felpuhul 14

Next

/
Thumbnails
Contents