Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 14. (Székelyudvarhely, 2014)
Kürtösi Brigitta Mária: Középkori mozaikleletek a székesfehérvári királyi bazilikából. Készítéstechnaikai és történeti kutatás
1. táblázat: Középkori opak tesserák összehasonlítása a felhasznált opalizáló szerek alapján, egyes székesfehérvári minták adatait nemzetközi publikációk eredményeivel összevetve. Minta Vizsgálati mód Származás Szín Opalizáló szer V3* XRD Velence (I) lila Q V4* XRD Velence (I) kék Q V5* XRD Velence (I) kék Q F4* XRD Firenze(l) kék Sn R5* XRD Róma(l) kék CaSb R6* XRD Róma(l) kék Sn HL_F10** XRD Hosios Loukas (GR) kék Q, Cryst HL_F9*‘ XRD Hosios Loukas (GR) szürkészöld Q, Cryst D9_2** XRD Daphni (GR) kék Q, Cryst D17_2‘* XRD Daphni (GR) lila Q, Cryst D33_2** XRD Daphni (GR) Szürkészöld Q, Cryst Szfv_2 XRD Székesfehérvár (HU) kék Q, Cryst Szfv_4 XRD Székesfehérvár (HU) lila Q, Cryst Szfv_5 XRD Székesfehérvár (HU) szürkés zöld Q, Cryst *Veritá,M.: Technology of Italian Glass Mosaics. In: Conservation of the Last Judgement Mosaic, St. Vitus Cathedral, Prague. Chapter!). Edited by Francesca Piqué, Dusán C. Stulik, The Getty Conservation Institute, Los Angeles, (2004) 127-128 ** Arletti, R., Fiori, C., Vandini, M.: A Study of glass tesserae from mosaics in Monasterie of Daphniand Hosios Loukas (Greece), Archaeometry 52,5 (2010)796-815 Q= Kvarc, Cryst= Krisztobalit, Sn= Kalcinált ólom és ón, CaSb= Kalcium-antimonát A székesfehérvári mozaik anyagvizsgálati eredményeit összevetve a publikációk adataival szintén bizánci anyaghasználatra következtethetünk. A két görög monostor, Hosios Loukas és Daphni díszítményeihez használt mozaikanyag tekinthető, a kutatás jelen állása szerint, a legpontosabb analógiának, ami a mozaiküvegek kémiáját illeti (1. táblázat). A Daphni monostor első említése 1048-ra tehető, de számos utalás található működéséről a helyi szent, Hosios Meletios (1035-1105) életrajzában is. Valószínűsítik, hogy a fővárosból érkeztek a művészek, de pontos adat nem áll rendelkezésre. A Hosios Loukas monostor legkorábbi mozaikdíszeit 1040-re teszik, konstantinápolyi művészek munkáinak tartják.19 Ebben az időszakban a kereskedelem legfőbb bonyolítója éppen Velence volt. A vékonycsiszolatokat, a mikroszkópos és mikro-analitikai vizsgálatokat Kürtösi Brigitta Mária (MKE-DI), a nagyműszeres vizsgálatokat Sajó István (PTE-SZKK) végezte. Témavezető: Dr. Bóna István DLA, habil (MKE). Konzulensek: Dr. Józsa Sándor (ELTE-TTK) és Kriston 19 Arletti et. al 2010. pp. 798-799. (több korábbi forrásra hivatkozva). László (MKE). A leleteket a székesfehérvári Szent István Király Múzeum őrzi, a jelen kutatásba történő bevonásukat Nádorfi Gabriella és Biczó Piroska tették lehetővé. Ezúton is köszönet minden segítségért. A fotókat Kürtösi Brigitta Mária készítette. IRODALOM ARLETTI, R. - FIORI, C. - VANDINI, M. (2010): A Study of glass tesserae from mosaics in Monasterie of Daphni and Hosios Loukas (Greece). In: Archaeometry 52. 5. pp. 796-815. BODÓ, B. (2010): A pécsváradi bencés monostor építéstörténete az újabb kutatások tükrében. In: A középkor és a kora újkor régészete Magyarországon, Archaeology of the middle ages and the early modem period in Hungary L, Szerk. Benkő E. - Kovács Gy., MTA Régészeti Intézete, Budapest, pp. 349-387. BOSCHETTI, C. - CORRADI, A. - BARALDI, R (2008): Raman characterization of painted mortar 12
