Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 13. (Székelyudvarhely, 2013)

Domokos Levente - Galambos Éva - Sajó István: Kutatási eredmények a fiatfalvi Unitárius-Református Közös Templom egyik kazettájának restaurálása kapcsán

35-36. kép. A fehér minta vételi

33. kép.

A sötétzöldes minta vételi helye.

34. kép. Zöldes levélből vett minta mikroszkópos keresztmetszet-csiszolata: szinte alig kivehető az l-2pm-es réteg, ami feltehetően kék színezék, vagy szerves pigment. A világosabb zöld részeken ezt auripigmenttel keverték.

37. kép. A mikroszkópos keresztmetszet-csiszolaton a kék réteg 80pm körüli, a sárga réteg vörös szemcsékkel 30-50pm. Ezen lakk, vagy színezék (eredetileg ez lehetett vörös) maradványai 10-20pm. A felső, pasztózusabban felhordott fehér réteg 100<pm.

a fa hordozóból származik, míg a lenolaj, valamint a tragantgumi a festéket borító lakkrétegből. Ugyanakkor figyelembe kell venni azt, hogy „Általában a szervetlen pigmentek meghatározása könnyebb, mint a többi, festészetben használt anyagé. A szerves pigmentek, színezékek változnak (oxidálódnak, polimerizálódnak), és mivel azonos kémiai elemekből épülnek fel, meghatározásuk/ azonosításuk nehezebb.”35

A restaurált 1804-es kazetta

A kazetta eredeti mérete 99x83 cm, vastagsága 1,8 cm — 2,3 cm. Készítéséhez 3 szál deszkát enyveztek össze, majd az 1894-es átépítés során oldalt még egy szál deszkát illesztettek hozzá, így mérete 99x92 cm lett. Készítése során a 18-19. századra jellemző technikai megoldásokat alkalmazták mind az asztalosmunka, mind a festés tekintetében. Felülete több szerszám lenyomatát is megőrizte, mely jó fogódzót jelent a kor technikai színvonalának tanulmányozásához. Színvilága, formája, valamint növényornamentikája párhuzamot mutat a környék többi kazettás mennyezetével (38. kép). A zöldeskék alapozást növényi motívumokkal és felirattal díszítették. A stilizált virágornamentika mellett megörökítették a kazettás mennyezet készítésének idejét, valamint a festőasztalos nevét. Az átfestések eltávolítása, az eredeti felület tisztítása során egy lxl cm-es tanúfoltot hagytunk a későbbi, esetleges vizsgálatokhoz mintavétel biztosítása, illetve a két réteg átfestés dokumentálása céljából (39. kép).

Végezetül elmondható, hogy a templom kazettás menynyezete betöltötte kettős funkcióját: a templom díszítését, valamint a templomhajó elszigetelését a padlástértől.

Köszönetnyilvánítás

38. kép. Ajtó.

Simona Malearov - Camelia Ştefan: Mobilier pictat Transilvănean. Catalog de expoziţie. Editura „ASTRA MUSEUM”, Sibiu, 2007.

A katalógus címoldala. Szinte teljesen megegyező motívumok lappanganak a református (keleti) karzat felületén is az átfestések alatt.

Ez úton szeretnénk köszönetünket kifejezni Dr. Bucsa Líviának, Mihály Ferencnek, Dr. Guttman Mártának és Dr. Morgós Andrásnak szakmai tanácsaikért, valamint Dr. Mihály Judithnak az FTIR vizsgálatok elvégzésért.

35 Mihail Mihalcu: Conservarea obiectelor de artă şi a monumentelor istorice. Editura Ştiinţifică, Bucureşti, 1970. p. 20.

70