Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 13. (Székelyudvarhely, 2013)

Domokos Levente - Galambos Éva - Sajó István: Kutatási eredmények a fiatfalvi Unitárius-Református Közös Templom egyik kazettájának restaurálása kapcsán

6. kép. A három kazetta normálfényben készült felvétele (fotó: Domokos Levente). 7. kép. A második és harmadik kazetta digitálisan módosított fel­vétele (fotó: Domokos Levente). A kazetta bontását követően került sor a részletes fotó­dokumentáció elkészítésére. A kazettáról normál, surlófé­­nyes, UV, infra, makro és mikroszkópos felvételek készül­tek (6—9. kép). A normál fényben rögzített felvétellel dokumentáltuk a kazetta feltárás előtti állapotát. A kazetta surlófényes vizsgálata, valamint fotózása során tanulmá­nyozni tudtuk a felületen megőrződött, korabeli készítés­technikára utaló szerszám/gyalu-nyomokat, ugyanakkor jobban megfigyelhető volt a kazetta felirata, virágorna­mentikája és felületi károsodása is. A surlófényes felvételt megismételtük a kazetta restaurálását követően. A kazetta infravörös fotózása nem adott számottevő eredményt. Ezzel szemben az UV sugárzásban történt fotózása során jól láthatóan megjelentek a felvételen a (valószínűleg ólom) ceruzával húzott vonalak, illetve néhány virágmotívum részlete (9. kép). Ez utóbbiak lumi­neszcenciáját a röntgendiffrakciós vizsgálatok szerint a venyigefekete okozta. A festékréteg, valamint a lakk/ gyantár nem mutatott lumineszcenciát. A normál fényben fotózott és utólag digitálisan módo­sított felvételek számottevő eredményt hoztak: a harmadik kazettán előtűntek a szabad szemmel nem látható motívum és felirat (7. kép). A már lebontott kazettán, kb. 2 méterről fotózva még a vastag, két rétegű átfestés alatt is láthatóvá vált az ecsetnyomok egy része, valamint a különböző motí­vumok, felíratok árnyékolása is. Ugyanakkor megjegy­zendő, hogy önmagában ez a technikai eljárás sem bizto­sít teljesen megbízható adatokat, mivel jelentős részletek veszhetnek el, kerülhetik el figyelmünket a képek értelme­zése során. Ez történt a restaurált kazetta esetében is, ahol a digitálisan módosított felvételen 1802-t olvastunk, míg a restaurálás során bebizonyosodott, hogy 1804 a helyes olvasat. 8. kép. Az első kazetta súrlófényes felvétele (fotó: Domokos Levente). 9. kép. UV felvétel a feliratos kazettáról (fotó: Mihály Ferenc). 10-11. kép. Normál és makro felvétel a pigmentvételi helyekről (fotó: Domokos Levente). A kazetta első deszkájának tisztítása után került sor a mintavételi helyek kiválasztására, úgy, hogy a kazettán használt 8 szín, illetve színárnyalat mindegyikéből mintát vegyünk. A lehető legalaposabban igyekeztünk dokumen­tálni a mintavételi helyeket, valamint a mintákat, ezért normál, makro és mikroszkópos felvételeket készítettünk a pigmentminták helyéről (10-11. kép). Ez utóbbi célja a festékréteg állapotának meghatáro­zásán túl az volt, hogy a kötőanyag és pigmentvizsgálatot követően alkalmunk legyen összehasonlítani a külön­böző színekre, pigmentekre jellemző állapotot, repedés­hálót. Ez a későbbiekben - újabb mintasorok bevonásával esetleg - alkalmas lehet a különböző pigmentek, kötő­anyagok körének leszűkítésére, vagy meghatározására a repedésháló, a károsodások, a festett rétegek felületi tex­túrájának tanulmányozásával is. A digitális-mikrószkópos 65

Next

/
Thumbnails
Contents