Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 13. (Székelyudvarhely, 2013)
Domokos Levente - Galambos Éva - Sajó István: Kutatási eredmények a fiatfalvi Unitárius-Református Közös Templom egyik kazettájának restaurálása kapcsán
konzerválást munkálatokhoz. Az előmunkálatok nemcsak a templom teljes restaurálási tervének összeállításához szolgáltatnak adatokat, hanem a helytörténészek és a művészettörténészek számára is. így a templom restaurálási tervéhez készített előtanulmányok, vizsgálatok során igyekeztünk meghatározni a festett felületek anyagait, a pigmenteket és a kötőanyagokat, valamint a tisztítási, konzerválási, restaurálási eljárások során alkalmazható lehetőségeket, módszereket, illetve ezek határait. Az előtanulmányok részét képezte a keleti, református karzatmellvéden nyitott kutatóablak is. Ezen a kutatóablakon került sor az eredeti festett felületet borító rétegek azonosítására, illetve ezen festékrétegek eltávolításához alkalmazható vegyszercsoportok meghatározására. A festékréteg eltávolítása során alkalmunk adódott megfigyelni a különböző festékrétegek egymásra épülését. Kutatásunk során nem tudtuk eldönteni, hogy a fent felsorolt átépítéseket a lélekszám gyarapodása, a kor ízlésének, igényeinek változása, vagy csak az anyagi lehetőségek gyarapodása idézte elő, hisz az 1788-as Unitárius Vizitációs Jegyzőkönyv2^ szerint a templom ép, jó állapotú volt: „...egy kívülről négy kő lábakkal megerőssitett ép kő Templom sendély fedél alatt, dél felől való ajtója előtt levő fa tornátzocskával, együtt, mely tornácz alatt ezen Templomban mennek bé egy két felé nyíló vas sarkú ás záru szép festékes ajtón. Mennyezete hason ló lag deszkából vagyon, virágos festékkel, középen vagyon egy kőből rakott Arkus, kőből való Praedikálló szék, felette való szép velummal, melyet Mgos Groff Bethlen Sámuelné Nemes Klára asszony eő Nagysága kegyes indulattyából készíttetett,... egy festett éneklő Pulpitus.... A Templomnak Nap nyűgöt felől való végiben vagyon egy festékes Chorus, abba fel-járást szolgáltató fa gradittsal edgyütt: ezen felylyül a Templom Héjazattyáról fa kötésekkel a Templom tetején fellyül emeltetett egy Harang-láb, ebben két Harangotskák, melyek edgyike a Reformátusoké, kikkel ezen circumvicinált Fundus rajta lévő Templommal és egyéb épületekkel közre biratik és curáltatik mindenekben.” A kazettás mennyezet A templom jelenlegi, 162 kazettából álló mennyezete 1894-re datálható, és részben a régebbi, 1804 november 30-án befejezett mennyezet újrafelhasználásával készült. Tarr Domokos kántortanító levéltári adatai,24 valamint az idősek elmondása szerint a templom előtt húzódó országút feltöltésének következtében vált szükségessé a templom padlójának megemelése. A munkálatokra 1893-94-ben került sor. Ekkor festették át első ízben az új mennyezet elkészítésekor újra felhasznált 1804-es kazettákat szürkére. Tarr Domokos szerint a virágornamentikával díszített kazettákon fel volt tiintetve a Fiatfalván lakó összes család neve, amelyek hozzájárultak a templom bővítési munkála-23 In: Unitárius Vizitációs jegyzőkönyv, 1789. p. 662. 24 Tarr Domokos: Fiatfalva története. Kézirat, 1944. Fiatfalva. p. 25. taihoz. Ezt az állítást nem tudjuk sem megerősíteni, sem cáfolni, mivel csak a mennyezet osztólécein lecsüngő keretlécén, a pad és a karzatmelvédeken, valamint 21 kazettán látható az átfestés alatt, vagy mellett az eredeti festésre utaló nyom. Az 1894-ben felhasznált deszkák méretének figyelembevételével valószínűleg több kazetta is lappanghat még az átfestések alatt, de erre csak a részletes kutatás adhat elfogadható választ. Jelenlegi ismereteink szerint az 1804-es mennyezet készítésének korában, a 19. század első harmadában volt a templomi díszítő festés utolsó fellángolása: ebben az időszakban készült többek között az újszékelyi unitárius templom, a nagysolymosi református templom, a kedei unitárius templom, a székelyzsombori unitárius templom, a nagymedeséri unitárius templom, valamint a székelymuzsnai unitárius templom festett berendezése. A fiatfalvi templom kazettás mennyezete 162 kazettából áll, melyből 12 a déli portikus fölött helyezkedik el (ezek osztólécei hiányoznak), 150 pedig a templomban. A templomban lévő kazetták 9 oszlopban és 17 sorban helyezkednek el. A kazettás mennyezet hosszúsága 16,75 m, szélessége 7,5 m. A kazettákat alkotó deszkák átlagos hosszúsága 270 cm (3 öl), vagyis három kazettahosszúság. A kazettákat keretező szegőlécek szélessége 12 cm. A keleti, szentély felőli részen a kazetták csonkoltak. A kazetták faanyaga lucfenyő (Picea abies).25 26 A kor gyakorlatának megfelelően, 2-3 kazetta-hosszúságú (180-270 cm) deszka kantját gyalulás után összeenyvezték,27 majd az így nyert táblák egyik oldalát legyalulták, hogy megfelelő felületet nyerjenek a díszítőfestésnek. A deszkatáblák felső, padlástérbe eső oldalát gyalulatlanul hagyták. A táblák gyalult oldalára a hosszúságuknak megfelelően két, vagy három kazettányi felületet lealapoztak zöldeskék festékkel. Ennek száradása után cirkalom/körző, vonalzó és rajztű (vagy ólomceruza) segítségével meghúzták a virágornamentika, és a felíratok festését megkönyítő segédvonalakat. Ezt követően került sor a stilizált virágmotívumok, vagy a feliratok felfestésére, majd ezek árnyalására, végül a festett felületeket gyantárral/gyintárral kenték át.28 A kazetták szélességének megfelelő méretre összeenyvezett deszkatáblákat kovácsoltvas szegekkel rögzítették az ugyancsak fenyőből faragott födémgerendákhoz. A táblákat rögzítő szegeket, a táblák hosszanti illesztéseit, illetve a szomszédos táblákat profilált szegőlécekkel takarták. Mivel a falu erdei nem számottevőek, illetve nincs fenyőfa, a fenyőfa eredetére vonatkozóan elfogadhatjuk az 1820-as udvarhelyszéki parasztvallomásokban 25 Tarr Domokos ugyanakkor nem említi az egyházi levéltárakban több helyen is leírt tényt, hogy erre az átfestésre a kazettás mennyezet lebontása, és részleges újrafelhasználása után került sor a padlószint kb. 1 méterrel, a falazat kb. 2 méterrel való megemelése, illetve egy új födémszerkezet kialakítása után. 26 Dr. Bucsa Livia meghatározása. 27 A feliratos kazetta restaurálása során a deszkák ragasztási felülete mentén kazeinenyvre utaló nyomokat találtunk. 28 A felületet borító lakkréteg/gyintár nyomai megőrződtek az átfestések alatt. 63
