Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 13. (Székelyudvarhely, 2013)
Kiss Lóránd: A bögözi református templom falképei
2. kép. Bögöz, az északi hajófal restaurálás közben. den bizonnyal nem terjedt tovább dél felé. A jeleneteket nem választották el egymástól. A falkép földfestékekkel készült (oxidvörös, okkersárga, szürke, fekete), fehérként meszet használtak. Az alakokat néhány vonallal húzták meg, az ábrázolás nincs túlrészletezve. A következőjelenet már a hajó északi oldalán található (2. kép). A hajó későbbi, gótikus boltozata miatt a falfestmények jelentős része elpusztult. Az északi hajófal első jelenetéből - a felvonulásból - csak az alsó harmad, míg a következő, a kerlési csatát ábrázoló kép nagyobb mértékben maradt fenn. Ezen a lányt elrabló kun alakja látható, aki a király felé nyilaz. A király alakja nagyrészt elpusztult. A jelenet alsó harmadában elhullt harcosok és lovak ábrázolásai vannak. A következő az üldözés jelenete, melyből 2 négyzetméteres felület maradt fenn a lovak lábaival, nagyobb része a 18. században nyitott ablaknak esett áldozatul. Az ablaktól keletre a birkózás jelenete látható. Ezen nemcsak a király és a kun, hanem a lovak is harcolnak egymással. A következő, jelentős mértékben sérült töredék a lefejezést ábrázolja. Lehetséges, hogy a falkép-ciklus eredetileg a diadalívre is átterjedt, de minthogy azt a gótikus korban átépítették, így a feltételezett rész elpusztulhatott. A középső regiszter Az északi fal nyugati sarkánál kezdődő középső regiszter Antiochiai Szent Margit legendáját ábrázolja (3-7. kép). Amint az a vizsgálatokból is kiderült a középső és a felső regiszter freskós vakolata azonos, tehát egy periódusban készültek. Ez a megállapítás stilisztikai szempontból is érvényes. Az első jeleneten Olibrius prefektus alakja látható, aki Margit után meneszti szolgáját. A következő Margit Olibrius prefektus elé vitetését 3. kép. Tisztítási próbák a kézépső regiszteren. ábrázolja. A pefektus egy lóhereíves záródású baldachin alatt trónol. A harmadik jeleneten az oszlophoz kötözött vértanút két katona ostorozza, a negyediken a kikötött Margitot égő fáklyákkal kínozzák. A következő kép az ablak miatt részben elpusztult, de a megmaradt részletek arra utalnak, hogy szintén a kínzás egyik fázisát ábrázolta. A hatodik jeleneten a kezén-lábán összekötözött Margitot forró vízzel teli üstbe merítik. (A legenda szerint Margit imájára angyalok oldozzák el a köteleket, és sértetlenül mászik ki a vízből). A központi jeleneten az imádkozó Margit látható, feje fölött két, glóriás galamb, és egy szárnyas angyal, jobbján egy katona a tüzet táplálja, balján imádkozó tömeg, mely tanúja a csodának. A következő a gonoszt megtestesítő sárkányon győzedelmeskedő Margit-ábrázolás, két kezében a keresztjeiével. Az utolsó jelenet Margit lefejezése. 19
