Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 13. (Székelyudvarhely, 2013)
Puskás Katalin: Kísérlet a vörösbomlásos bőr kezelésére, avagy epizód egy 19. századi fotótartó mappa restaurálásából
Kísérlet a vörösbomlásos bőr kezelésére, avagy epizód egy 19. századi fotótartó mappa restaurálásából Puskás Katalin Bevezetés A vörösbomlás a növényi cserzésű bőrök egyik gyakori károsodása, melynek kezelése során sok nehézséggel szembesül a restaurátor. Számos bőrtárgy és bőrkötésű könyv hordozza magában e sajátos lebomlás kialakulásának hajlamát, mely kapcsolatban van a növényi cserzésü bőrök gyártási technológiájának a 19. században bekövetkezett változásával és a légkört szennyező káros anyagok mennyiségének hirtelen megváltozásával. A fenti hatásokra a bőr savassá válik, csökken rostszerkezetének szilárdsága, barkarétege vöröses színű porrá morzsolódik. A tanulmányban tárgyalt fotótartó mappa restaurálásakor ugyanezzel a problémával találkoztunk, ezért a tárgyat borító bőr kezelésekor egy külföldön kikísérletezett és ott már sikerrel alkalmazott vegyszer magyarországi kipróbálását határoztuk el.1 Jelen írás szorosan kapcsolódik az Isis korábbi számában megjelent „A modellkísérletek szerepe a restaurálásban” c. tanulmány témájához“, mert ebben az esetben is meghatározó és döntő szerepe volt a modellen végzett kísérleteknek és megfigyeléseknek. A Magyar Királyi Posta püspökladányi átitató telepéről, Klösz György által készített fényképeket tartalmazó 1 2 1. kép. A mappa restaurálás előtt (fotó: Nyíri Gábor). 1 A műtárgy restaurálására a Magyar Képzőművészeti Egyetem Iparművészeti Restaurátor Szakirányán került sor Kissné Bendefy Márta, a bőr specializáció vezetője irányításával. 2 Kissné Bendefy - Orosz 2011. 2. kép. A mappa szétnyitott állapotban restaurálás előtt (fotó: Nyíri Gábor). bőrborítású mappa 1907-ben készült.’ Becsukott állapotban 40x54 cm, vastagsága fényképekkel együtt 3 cm, a hosszanti oldali fiül 50,5x31,5 cm, a rövidebb oldali fülek 41,5x38 cm-esek. Felépítő anyagai: bőr, papír, textil. A mappát alkotó papír elemek szakadtak, szennyezettek és hiányosak voltak, különösen rossz állapotba kerültek a fülek hajtásánál igénybevett részek. A fülek belső részét és a tükröt fedő atlaszselyem szintén a hajtások mentén károsodott leginkább, szakadt és erősen fakult volt. A bőrborítás foltos, karcos volt, a hajtásnál meggyengült, és elsősorban a gerincnél és a széleken a vörösbomlás jeleit mutatta. Kémhatása a károsodott területeken pH 3 körüli, tehát erősen savas értéket mutatott (1-2. kép). A tárgy restaurálásának lépéseiről röviden Mivel e tanulmány elsődleges célja a bőrön végzett kísérletek és az azok alapján elvégzett restaurálási folyamat ismertetése, ezért csak igen röviden tárgyaljuk a tárgy többi anyagát érintő beavatkozások főbb lépéseit, melyeket szintén alapos anyagvizsgálat előzött meg. Szétbontás Az eltérő kezelést igénylő anyagok miatt szükséges volt a tárgy szétbontása, melynek során leválasztottuk a tükröket, a füleket, elkülönítettük egymástól a papír és a textil alkotókat. Egyedül a bőrt nem bontottuk le a táblákról, 3 Tulajdonos: Postamúzeum, Budapest. Leltári szám: 24.510.0. 119
