Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 13. (Székelyudvarhely, 2013)

Beöthyné Kozocs Ildikó et al.: Pergamenből és cserzetlen bőrből készült tárgyak restaurálásának lehetőségei, a kezelés hatása a műtárgyakra

- Megváltoztak a restaurálási elvárások. Míg néhány évti­zede elsődleges szempont volt, hogy a műtárgy minél tisztább, kisimítottabb, az eredetihez hasonlóbb legyen, ma a használat nyomainak eltüntetése nem cél, sőt meg­őrzésükre törekszünk, amennyiben azok nem vezetnek további károsodáshoz.- Az elmúlt évtizedekben - elsősorban írott kulturá­lis örökségünk megőrzése érdekében - világszerte komoly kutatási programok foglalkoztak a pergamen, mint anyag vizsgálatával. Árnyaltabb képünk van arról, milyen változások mennek végbe gyártása és öregedése során. Tudjuk, hogy a lebomlás előrehaladtával csök­ken a zsugorodási hőmérséklete, hogy öregedve egyre kisebb mennyiségű vizet, és egyre lassabban képes fel­venni, kiszáradása viszont gyorsabban lezajlik. Hogy a vízfelvétel során hő termelődik, ami fokozhatja az elenyvesedés veszélyét. Azt is megfigyelték, hogy bár a korábban ajánlott 50-55% RH biztosítja legjobban a kollagén rugalmasságát, de a kémiai lebomlás lassít­ható, ha ezt 40 -45%-ra csökkentjük a tárolás során. Sok esetben nincs konkrét információ arról, hogy egy-egy kezelőszer milyen hatással van a pergamenre és cserzetlen bőrre, mint műtárgyalkotó anyagokra, de a fent említett kutatások bebizonyították, hogy sokkal összetet­tebben reagálnak a külső hatásokra, mint azt korábban gon­doltuk. Ennek ismeretében érdemes arra törekedni, hogy való­ban csak olyan beavatkozásokat végezzünk a műtárgya­kon, amelyek feltétlenül szükségesek azok megmaradása szempontjából, a pH és a zsugorodási hőmérséklet méré­sével próbáljuk felmérni állapotukat, a vizes oldatokkal, keverékekkel végzett kezeléseket lehetőleg minimalizál­juk, a lágyítást lassú, fokozatos párásítással és lassú szá­rítással végezzük, modellkísérletek segítségével próbál­juk csökkenteni a kezelések kockázatait, és rendszeresen ellenőrizzük a korábban restaurált tárgyak állapotát. Természetesen sok még a megválaszolatlan kérdés, a kevéssé feltárt probléma, de azt reméljük, hogy az újabb és újabb kutatási eredmények a jövőben is széles körben elterjednek, és beépíthetőek lesznek a restaurálás gyakor­latába. Ez a feladat már a következő restaurátor generá­cióra vár. IRODALOM BÁNIK, G. - BRÜCKLE, I. (2010): Principles of Water Absoiption and Desorption in Cellulosic Materials. In: Restaurator Vol. 31. pp. 164-177. BELAYA, I. K. (1969): Softening and Restoration of Parchment in Manuscripts and Bookbindings. In: Res­taurator 1969. Voi. I. pp. 20-51. BEÖTHYNÉ KOZOCSA Ildikó (1976): Papír- és per­gamenkéziratok restaurálása az Országos Széchényi Könyvtárban. In: Múzeumi Műtárgyvédelem 3. 1976. pp. 90-91. BEÖTHYNÉ KOZOCSA Ildikó (1992): Középkori per­gamen kéziratok konzerválási eljárásainak kutatása és fejlesztése. Az Országos Széchényi Könyvtár Füzetei 3., Budapest, 1992. p. 62. BEÖTHYNÉ KOZOCSA Ildikó (1993): A Corvina-prog­ram: Az Országos Széchényi Könyvtár évkönyve 1991-1993. pp. 267-277. BEÖTHYNÉ KOZOCSA Ildikó (1994): A budapesti Dante kódex restaurálása. In: Magyar Könyvszemle. Vol. 4. pp. 434-440. BEÖTHYNÉ KOZOCSA Ildikó (1995): Két XIII. száza­di pergamen oklevél restaurálása. In: Műtárgyvédelem 1995/24. Magyar Nemzeti Múzeum, pp. 77—81. BEÖTHYNÉ KOZOCSA Ildikó (2002): A debreceni fes­tett pergamen típusú könyvkötések kötéstechnikai sa­játosságai. In: Debreceni festett pergamen kötések. Szerk.: Krankovics Ilona, Déri Múzeum, Debrecen, pp. 31-39. BROKERHOF, A. - van Zanen, B. - van de Watering, K. - Porck, H. (2007): Buggy Biz, Integrated Pest Management in Collections. Netherlands Institute for Cultural Heritage (ICN), Amsterdam, p. 79. BROKERHOF, A. - van Zanen, B. - den Teuling, A. (2007): Fluffy stuff. Integrated control of mould in Archives. Netherlands Institute for Cultural Heritage (ICN), Amsterdam, p. 39. CAD1RCI, S. (2009): Disinfection of hatching eggs by formaldehyde fumigation - rewiev. In: Arch. Geflügelk, 73 (2), Stuttgart, pp. 116-123. CALNAN, C. N. (1985): Fungicides used on leather. Leather Conservation Centre, Northampton, p. 24. DARABOS Edit (2007): Egy legyező restaurálása. Magyar Képzőművészeti Egyetem, diplomamunka. E. NAGY Katalin - VÁRFALVI Andrea (2013): Nemesasszony öltözéke vont arannyal, ezüsttel. A soproni Kecske-templomban feltárt, 17. század eleji női viseletegyüttes leletmentése. In: Műtárgyvédelem 36/2011. Magyar Nemzeti Múzeum, pp. 73-88. ÉRDI Marianne (2002): Egy dob pergamenjének restau­rálási problémái. In: Debreceni festett pergamen köté­sek, Szerk.: Krankovics Ilona, Déri Múzeum. Debre­cen. pp.59-70. FARKAS Csilla (1992): Egy bársonykötésű corvina res­taurálásának problémái. In: Könyv- és papírrestaurálá­si konferencia előadásai 1990. Budapest, pp. 165-174. FLORIAN, Mary-Lou (2004): Fungal facts - Solving fungal problems in heritage collections. Archetype Publication, London, p. 142. GILBERG, Mark (1990): Inert atmosphere disinfestation using Ageless® oxygen scavenger. In: ICOM Comittee for Conservation. Vol IF, pp. 812-816. HAINES, Betty M. (1999): Parchment - The physical and chemical characteristics of parchment and the materi­als used in its conservation. The Leather Conservation Centre, Northampton, p. 33. HAJDÚ Zsófia (1998): Egy debreceni festett pergamen­borítású doboz restaurálása, konzerválása. In: Scrip­ta manent, A papír- és könyvrestaurálás műhelytitkai, 117

Next

/
Thumbnails
Contents