Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 11. (Székelyudvarhely, 2011)

Mester Éva: A Kárpát-medence üvegfestészete III. Üvegfestmények és díszműüvegezések restaurálása

11. kép. Lipótmezei kápolna, Budapest, a. A temp­lomhajó vetemedett, szennyeződésektől fekete ablakának részlete, belső oldal, restaurálás előtt. b. A restaurált ablakmező. c. A restaurált mező haj­lított merevítővassal, rózsakötéssel, a beépítés után a külső oldalról. körülmények is kiválthatják a panelek azonnali szétesését, (ablakba benövő ág, hirtelen széllökés, kőbedobás, stb.). Az üvegmezők kémiai romlásánál az alapüveg és a felüle­tére felhordott üvegfestékek állapotára, avulásának mérté­kére is ki kell térni. Bizonyos károsodásokat csak laborató­riumi vizsgálatok elvégzésével lehet meghatározni. A károsodások okai és fajtái:- kémiai;- fizikai;- természeti tényezők hatásai;- közvetett emberi (háborús pusztítások, pl. robbantás következtében fellépő detonáció);- közvetlen emberi: ideológiai okból történő változás, ízlésváltás, kincsvadászat, kényszerintézkedés;- készítés-technikai hiányosságok (szakszerűtlen fes­tés, rossz ólmozás, stb.);- beépítési hibák (hézagtömítés rossz kittel, a mereví­tővasak rögzítésének hiánya, stb.);- szakszerűtlen javítások hibái (az ólomalosztások önkéntes változtatása, rossz üvegpótlás stb.). A nyagvizsgálatok A műszeres, laboratóriumi vizsgálatok, az anyagösz­­szetétellel, a festéstechnikával összefüggő kérdésekre adhatnak válaszokat, a károsodások, romlási folyama­tok jellegének és mértékének megállapítására, rögzíté­sére szolgálnak, vagy a jövőbeni kockázatokra hívhatják fel a figyelmet. Az anyagvizsgálatokat a restaurálás előtt, bizonyos esetekben annak egyes fázisaiban szükséges elvégezni. Ezek főleg az üvegfestmények külső, az időjá­rás kedvezőtlen hatásainak közvetlenül kitett, és a szeny­­nyezett levegővel is érintkező részein lévő különféle zománcfestéseket, valamint a belső, oldalon lévő felü­leti festéseket (kontúr-, grisaille-, schwarzlot-, stb. fes­tés) érintik a légnedvesség és kondenzvíz károsító hatása miatt. A tapasztalatok azt mutatják, a megfelelően átszel­lőztetett, szakszerűen beépített védőüvegezések nagymér­tékben csökkentik a károsításokat. A felületi festések ún. folyósító anyagok segítségével kötődnek az üveg felüle­tére. Jellegzetességük - a diffúz festésekkel ellentétben - hogy a tapadás mértéke viszonylagos, nemcsak a festék összetételétől és a beégetés paramétereitől, de a hordozó­üveg összetételétől is függ. A vizsgálatok ezért mindkét területet érintik (hordozóüveg, festékek). A műszeres vizsgálatok elvégezhetők hordoz­ható műszerekkel vagy laboratóriumi berendezésekkel. A műtárgy állapotától és a lehetőségektől függ, melyiket választjuk. A helyszínen végezhetünk röntgenfluoreszcens (XRF) méréseket hordozható röntgenspektrométerrel, mely a fémtartalom meghatározására szolgál, több más mellett alkalmas pl. festékek fémkomponenseinek azonosítására25. Az elektronsugaras mikroanalízis (EPMA) a minta felü­letére fókuszált elektronsugár által gerjesztett karakteriszti­kus röntgensugárzás mérésén alapulnak. Ezzel a módszerrel minőségi és mennyiségi elemzés végezhető. A röntgenszín­kép felvételével a vizsgált pontban lévő kémiai elemeket mutathatjuk ki, - ez a minőségi elemzés. Az egyes elemekre jellemző karakterisztikus röntgensugárzás intenzitásának mérésével mennyiségre vonatkozó adatokat kapunk. EPMA-val az üveg kémiai összetételét lehet megál­lapítani. A nagy felbontás lehetővé teszi olyan ásványok azonosítását is alkotó elemeik alapján, amelyeket optikai mikroszkóppal, vagy röntgen-pordiffrakcióval nem lehet meghatározni. A vizsgálat maga ugyan roncsolásmentes, de csak a tárgyból vett mintából, vagy a hozzá tartozó leesett darabok segítségével lehet elvégezni (vagyis csak a mintára nézve roncsolásos). 25 A készülék érintőképernyős, billenthető, színes kijelzőjén rövid időn belül leolvashatók a mérési eredmények. 97

Next

/
Thumbnails
Contents