Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 11. (Székelyudvarhely, 2011)
Mester Éva: A Kárpát-medence üvegfestészete III. Üvegfestmények és díszműüvegezések restaurálása
A Kárpát-medence üvegfestészete III. Üvegfestmények és díszműüvegezések restaurálása Mester Éva A restaurálás tárgyai az épületek szerves részét alkotó üvegablakok és díszüvegezések A díszes üvegablakok, üvegfestmények és a díszmüüvegezés körébe tartozó összes épületdíszítmény - térelválasztók, üvegmennyezetek, üvegkupolák, üvegfalak, stb. - az épületek szerves részét képezik. Mint ilyenek, éppúgy a kordivatnak, a társadalom aktuális igényeinek hatására születtek, mint maguk az épületek. A technikai fejlettség, a gazdasági és szellemi töke lehetőségeinek függvényében jöttek létre, meghatározott időben, meghatározott térben. A befogadó épületekhez hasonlóan, a stílusváltás és más körülmények (1. a-b. kép)1, nagymértékben veszélyeztették fennmaradásukat. Pusztulásukhoz az idők folyamán a szándékos emberi beavatkozás mellett az üvegablakok sérülékenysége is hozzájárult. A Kárpát-medence ma látható üvegfestményei és díszüvegezései, a historizmus, a szecesszió, az art deco és az új eklektika időszakában keletkeztek a 19. és 20. század fordulójának évtizedeiben. A térség történelméből, sajátos politikai, gazdasági viszonyaiból adódóan, a korábbi emlékek elpusztultak (2. a-d. kép1 2). Ami mégis megmaradt, rendszerint a későbbi purista átépítéseknek, 1 Nemcsak stílusváltás okozhatta az üvegablakok szándékos megsemmisítését. Ugyanilyen drasztikus pusztításokat idéztek elő az ideológiai változások. Az 1928-as években a budapesti Petőfi Laktanya neoreneszánsz stílusú, katolikus kápolnájának apszisába egy Patrona Hungáriáé üvegfestményt helyeztek el, amelyet 1947-ben a kommunista hatalomváltással egy brutális „Pantokrátor Lenin” ábrázolásra változtattak. A teljes hátteret vörös, sarlós-kalapácsos szovjet zászlóval töltötték ki, az akkor szokásos szlogen feliratával: „Lenin élt, Lenin él, Lenin élni fog”. A nemzeti lobogó alig észrevehető méretű ábrázolást kapott. A terveket Z.Gács György festőművész a Képzőművészeti Főiskola tanára készítette. Az üvegfestményt 1991-ben, amikor az épületegyüttes a Honvédelmi Minisztérium kezelésébe került, eltávolították (a Hadtörténeti Múzeum gyűjteményébe került), és egy magyar honvédségi zászlókból álló kompozícióval cserélték fel, miután az eredeti Mária-ablak széleskörű kutatás után sem került elő. 2 A budai Istenhegyen (Schwabenberg) 1853-ban, romantikus stílusban épült Sebők villát, a „Sebőks Landhaus’M, az 1880-as években az Erdélyből származó Bikafalvi Máthé család vette meg. A villát a II. világháborút követően államosítással elvették a családtól. 2000- ben, az épület műemléki helyreállításánál a nyugati homlokzat rizalitjához kapcsolódó erkély ajtajának felülvilágítójából zöld zománcfestékkel, több rétegben vastagon átfestve, a Bikafalvi Máthé család 1632-es feliratú címerüveg-ablaka került elő. A legutolsó tulajdonos talán így akarta láthatatlanná tenni és megőrizni a családi ereklyét. A festékréteg eltávolítása Szuperkromofággal és Univerzal Abbeizerrel történt. 1. a. kép. Egy Patrona Hungáriáé üvegfestmény helyére 1947- ben helyezett Lenin-ablak. b. A Lenin-ablak lementése 1991-ben. Kiemelés előtt az egyes ablakrészek átrajzolása pausz papírra. templom-helyreállításoknak esett áldozatul3 *. Róth Miksa életrajzi visszaemlékezésében így elmélkedik erről a korszakról: ...” Hazánkban ugyanis az évszázados török dúlások következtében a középkor üvegfestményei mind elpusztultak. Pedig ott, ahol olyan remek középkori templomok épültek, mint a jáki, zsámbéki, gyulafehérvári, kassai, bártfai, budavári, ott minden bizonyossággal nagy 3 Storno Ferenc, a soproni Szent Mihály templom helyreállításánál, színes, festett, figurális és omamentális díszítésű ablaktöredékeket talált még az ablaknyílásokban. A fragmentumok akkor nem lettek felhasználva, azóta elvesztek. Korabeli adatok szetint 1403-ban végrendeletileg történt adományozás a templom ablakaira, csak feltételezés, hogy ezek maradványai lehettek. 88