Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 11. (Székelyudvarhely, 2011)
Barabás Hajnalka: A Sovánka István emlékére rendezett "Törékeny haszontalanságok" kiállítás hozadékai
fája, az utóbbi pedig már a ditróborszéki bányából kapott kőszénnel dolgozott) - a bezárás fenyegette, mert a gyártás kezdetleges módon, hiányos szakértelemmel folyt és csak durva üveget tudott előállítani, mert az üveggyártáshoz szükséges finom kvarchomok56 Székelyföldön nem volt kellő mennyiségben fellelhető. Hanyatlást előidéző tényezők voltak még a Románia felé szállított áru csökkenése a magas vámok miatt és a Prahova-völgyében, közvetlenül a vasút mellett 1830-ban felépült jói felszerelt és államilag támogatott azugai üveggyár konkurenciája, nem beszélve arról, hogy még a falusi üzleteket is elárasztotta az olcsó külföldi vagy a Királyhágón túli fejlettebb üveggyárakból származó ablaktáblák mellett a finomabb üvegportékák tömkelegé, egyre jobban csökkentve az „üvegesek”54 helyi szerepét. Az üveggyártásban kihagyhatatlan hamuzsírfőzés58 59 60 1850 óta a térségben nagy teret hódított, a vállalkozók és beszedők fő helyei Vargyas, Sepsiszentgyörgy, Zágon, Kézdivásárhely, Erdőszentgyörgy, Székelykeresztúr voltak. Évente 2.000 bécsi mázsát gyártottak, mázsája 12-13 forintba került, ám 1878-tól a Németországból vámmentesen behozott, olcsó ásványhamu visszaszorította a helyi piacot61. A bükszádi gyár üzemelése az említett események és gazdasági folyamatok sodrásában nem történt akadálymentesen a 19. század folyamán. A gyár utolsó felvirágzása 1907-ben kezdődik - amikorra egy angol cég elkészíti a 30 m magas gyárkéményt - és tart 1914-ig, az első világháború kirobbanásáig, egyes adatok szerint 1915-ig. A bükszádi gyár utolsó felvirágoztatása Sovánka István nevéhez fűződik, aki a szakmai elismerés és megbecsülés csúcsán, 1907-ben, már Háromszéken mint a sepsibükszádi üveghuta művészeti vezetője dolgozik. Sovánka István János életútja Az üvegművész Felvidéken, Liptószentmiklóson született 1858. december 26-án, földműves szülők gyermekeként62 * és 1944. február 23-án, 86 éves korában hunyt el Sepsibükszádon (7-8. kép). Sírja a sepsibükszádi temetőben 58 Nagy Gyula: i.m. p. 58. Kiemelkedő a Málnás melletti hamuszínű, a Rikán lelhető sötétkék vulkanikus kvarc, a gyergyói márványszerű mészkő stb., melyek azonban 1884-ig csak olaszok által, belföldi fogyasztásra dolgoztatott fel. 59 Uo. pp. 61 -62. Az üvegesek azok a házaló falusi székelyek voltak, akik a fenti üveggyárakból beszerzett táblaüvegekkel vándoroltak községről községre, utcáról utcára és „üvegablak” kiáltással árulták portékáikat. 60 Jakó Zsigmond: A magyarpataki és kalini hamuzsírhuta története. Bukarest, 1956. 61 Nagy Gyula: i.m. 83. Mégis az udvarhelyi és brassói piacra is jutott a helyi hamuzsírból, valamint Bécsbe is eljutott, amely ha (bükkből készült) fehér színű volt 20-21 forintba került, illetve a kékes (házi) hamuzsír 16-17 forintba „metermázsája”. 62 Bunta M. - Katona. I. szerzőpáros állítását, miszerint Sovánka István örökbefogadott gyermek (lásd: i.m. p. 118.) lett volna, cáfolják mind Sovánka unokája, Fogarasiné Sovánka Hajnalka, mind pedig a házasságlevelek, anyakönyvi kivonatok. Itt köszöni meg szerző Kocs János segítségét, a családdal kapcsolatos adatok és a családfa elkészítésében nyújtott felbecsülhetetlen nyomozói tehetséggel megáldott munkáját. 9. kép. Zayugróc látképe az üveggyárral - korabeli képeslap. látható, kőből faragott fejfa. Pályája kezdetén Zayugrócon járt iskolába, melyet egy Hann nevű németajkú tanár vezetett. Már iskolásként kitűnt tehetségével, amikor életnagyságban lerajzolta I. Ferenc József császár feleségét, Erzsébet királynét, és a képhez faragott keretet is készített. Jutalma ezért pénz és egy ködmön volt". A szobrászatot 1875-1880 között Fadrusz János osztálytársaként tanulta, majd Zala György műtermében folytatta tanulmányait. Az iskola elvégzése után az első munkahelye az a zayugróci gyár volt, ahol sétapálcákat és pipákat faragtak fénykép után, a megrendelő külföldiek számára64. Innen, már 1881-ben a zayugróci üveggyárba távozott, ahová rajzolóként került át (9. kép). Itt több mint két évtizeden át alkotott, a gyár tervezője lett, és ehhez a gyárhoz kapcsolják életművének legértékesebb üvegtárgyai is. A zayugróci üveggyárhoz kerülése egyben házasságkötésének éve is. 1881. június 7-én feleségül vette Holkó Herminát és 8 gyermekük született, akik közül négyen csecsemőkorban meghaltak. A felnőtt gyerekek jó kézügyességet örököltek: Stefánia festett, Rudolf üveggel, később főképp játékok készítésével, forgalmazásával foglalkozott, Hermina hímzett, Károly pedig, aki Budapesten, Brüszszelben valamint Párizsban tanult, elismert festőművész és szobrász lett Németországban65. 63 Unokája, Fogarasiné Sovánka Hajnalka szíves közlése. 64 Uo. 65 Uo. 80
