Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 11. (Székelyudvarhely, 2011)
Koppán Orsolya - Tóth Zsuzsanna: A tintamarásos kéziratok stabilizálása kalcium-fitát/kalcium-bikartonát eljárással. A kezelés alkalmazása az Apor-kódex restaurálása során
egyenletesebb átnedvesedését és csökkenti a vízoldható komponensek esetleges levérzését. Előnedvesítés után merítsük a tárgyat csapvízbe vagy kalciumozott vízbe. Az első fürdő tartalmazzon kevés alkoholt. Bizonyos dokumentumokat nem lehet teljesen bemeríteni, mert túl törékenyek vagy nagy valószínűséggel oldódó íróanyaggal írottak. Ezekben az esetekben választható módszer az úsztatás vagy a vákuumasztal használata. A vizet folyamatosan cserélni kell, amíg az összes látható bomlástermék eltávozik. A vizes mosás időigényes, 30 percig vagy még tovább is tarthat. Ha nem végezzük el alaposan, a következő kezelési lépések nem lesznek elég hatékonyak. 4. Kalcium-fitát fürdő A papír az alapos vizes kezelés után is tartalmaz szabad vas(III)-ionokat, amelyek nem vízoldhatók és szükséges a semlegesítésük. A kalcium-fitát komplex képes kicserélni a kalcium-ionokat vas(II)-, és vas(III)-ionokra fehér színű vas-fitát komplex képződésével. Mindaddig, amíg komplexben marad a vas-ion, nem tud további oxidációt katalizálni. A fitátos fürdő időtartama függ a dokumentumtól. A kezelés hatásának ellenőrzésére érdemes 10 perc után vas-ion tesztet végezni. A kezelőszerből kiemelt dokumentumon a tintavonalhoz érintjük a tesztcsíkot, majd azt egy darabka száraz szívópapírra nyomjuk. Az esetleg megjelenő vörös szín jelzi a vas(ll)-ion jelenlétét, és hogy a kezelést folytatni kell addig, amíg a vas-teszt már negatív. Néha a vas-teszt annak ellenére pozitív marad, hogy a dokumentum már hosszú ideje a kalcium-fitát oldatban van. Ennek egyik oka az elhasználódott kezelőszer. Ebben az esetben friss oldatba kell áttenni a tárgyat. Előfordul, hogy néhány dokumentum túl sok szabad vas(ll)-iont tartalmaz. A kezelést 30 perc után be kell fejezni, még akkor is, ha visszamarad valamennyi vas-ion. A vas(!I)-ion teszt annyira érzékeny, hogy a lppm vas(II)-ion jelenlétét is képes kimutatni halvány bíbor színnel. 5. Vizes öblítés a feleslegben maradt fitát eltávolítására A fitátos kezelés után a vas- és a kalcium-fitát együtt van jelen a papírban, és ezek száradáskor fehér kristályok formájában megjelenhetnek a felületen. A kirakodást megelőzendő a dokumentumot néhány percre csapvízbe kell bemeríteni. 6. Kalcium-bikarbonátfürdő A vizes kezelések során a legtöbb savas anyag már feloldódott és eltávozott. Annak érdekében, hogy megelőzzük a majdani sav katalizálta hidrolízist, a visszamaradó savat semlegesíteni kell, és lúgos maradékot kell képezni a papírban. Ehhez a legmegfelelőbb anyag a kalcium-bikarbonát, mivel az oldat pH-ja a kezelés alatt és után sem haladja meg a biztonságos 8,5 értéket. Az ennél magasabb pH-érték károsíthatja a papírt és a tintát. Semlegesítéshez a dokumentumot 20-30 percre telített kalcium-bikarbonát fürdőbe kell bemeríteni. 7. Előszárítás: rövid ideig tartó szikkasztás az utánenyvezéshez. A kalcium-bikarbonát oldatból való kiemelés után a dokumentumot a hordozó Hollytex segédanyaggal együtt leválasztjuk a plexilapról. A dokumentumra egy másik Hollytex lapot borítunk és filcek között enyhén lenehezítve előszárítjuk. Utánenyvezéskor jobb, ha a dokumentum nyirkos, nem pedig száraz. Ez a művelet vákuumasztalon is elvégezhető és rögtön követheti a felületi enyvezés. 8. Felületi enyvezés zselatinnal Az enyvezőanyag védőfilmet képez a papír és a savas tinta között. Azok a vas-gallusz tintával írt kézi merített papírok, amelyek megfelelően enyvezettek, többnyire napjainkban is jó állapotban vannak, kivételt képezhetnek a timsós enyvezésűek. A tintamarás kialakulásának egyik kiváltó oka gyakran a papír rossz enyvezettsége. Minél gyengébben enyvezett a papír, annál inkább ki van téve a vas-gallusz tinta károsító hatásának. A különböző vizes kezelések során az eredeti enyvezőanyag részben kioldódik/eltávozik, és ezt pótolni kell. A papír újra enyvezése zselatinnal a következő okokból ajánlott: védi a tintafelületet, mechanikailag erősíti, rugalmassá teszi a papírt, különösen a károsodott területeken. A zselatin elősegíti a fitátos kezelés hosszú távú hatását, lassítja a tintamarás folyamatát. Különböző fémekkel - köztük a vas és a réz - kötést létesítő tulajdonsága van. „pH-pufferként” is működik, ezáltal csökkenti a savas komponensek negatív hatásait a papírban. Pozitívan hat a papír öregedésére, mert kiegyenlíti a légnedvesség ingadozását, stabilizálja a papír nedvesség tartalmát. Miután eldöntöttük, hogy a dokumentum melyik oldalát szeretnénk javítani, a nyirkos papírt Melinex6 4 fóliára vagy Hollytex lapra helyezzük azzal az oldalával felfelé, amelyikre nem kerül javítás, majd permetezéssel vagy puha ecsettel átenyvezzük. Ezután egy újabb Melinex/Hollytex lapot borítunk a dokumentumra, megfordítjuk, eltávolítjuk a segédanyagot, és ezt az oldalát is enyvezzük. 9. Javítás A károsodott, törékeny papírban a repedések, kisebb hiányok javításával és alátámasztásával elkerülhető a további részek kitörése és elvesztése. 4 Melinex: poliészter fólia (film). 57
