Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 11. (Székelyudvarhely, 2011)

Koppán Orsolya - Tóth Zsuzsanna: A tintamarásos kéziratok stabilizálása kalcium-fitát/kalcium-bikartonát eljárással. A kezelés alkalmazása az Apor-kódex restaurálása során

A vas(II)-szulfát és a kénsav vízoldhatók, ezért a levegő nedvességtartalmának növekedésével eljuthatnak a papír nem írott részeire is, így a cellulóz oxidációja és savas hidrolízise ott is megkezdődhet. Ennek a terjedésnek eredménye az, hogy barna udvar jelenik meg a károsodott tinta körül. Kutatások szerint főként a kénsav képes elvándorolni a környező papírterületekre, a vas többnyire a tintában és annak közvetlen környezetében marad.

A tintamarás kialakulása, valamint a károsodás mértéke külső és belső tényezőktől függ. Elsősorban a tinta összetevőitől és ezek arányától, a papír minőségétől, enyvezettségétől, a felvitt tinta mennyiségétől, hogy a lap mindkét oldalán van-e szöveg és milyen erővel nyomták a tollat a papírra. Függ továbbá a környezeti hatásoktól, a károsodás kialakulását elősegíti a relatív légnedvesség ingadozása és az UV sugárzás. Optimális tárolási körülmények között ez a folyamat lassítható.

A lebomlási stádiumok jellemzése

Idővel a vas-gallusz tintával írt szövegeken különböző elváltozások figyelhetők meg. A tinta leggyakrabban halványodik, barnás, sárgás árnyalatúvá válik. Sokszor udvar alakul ki a tintavonal körül, sötétbarna átnyomódás figyelhető meg a lap túloldalán, vagy kristályos lerakódás látható a tintavonalon.

A lebomlási folyamat kezdeti fázisait UV fényben lehet megfigyelni: a papír zöldesen kezd fluoreszkálni a tinta körül. A következő fázisban ez a zöldes fluoreszcencia sárga árnyalatúvá válik, illetve látható fényben világosbarna udvar figyelhető meg a tintavonal körül.

Látható fényben a tintamarásnak további négy stádiuma van:

1. a lap hátoldalán részleges világosbarna átütés mutatkozik (I. kép)

2. a lap hátoldalán az elszíneződés sötétbarna, átnyomódás a szomszédos lapon (2^1. kép)

3. erős bámulás, repedések, törések a tintával írt felületen (5. kép)

4. kiesett szövegrészek, a papír a tintával írt területen kipotyog (6-7. kép).

A fentiekből következik, hogy a károsító/lebomlási folyamat megállításához már az első stádiumban lévő dokumentumot is kezelni kellene. Ezt mikroanalitikai teszt elvégzésével dönthetjük el. (Ld. Kezelés előtti vizsgálatok 2.) Ha a teszt pozitív eredményt ad, akkor szükséges a dokumentum kezelése.

A konzerváló kezelés célja:

1. a savas hidrolízis megállítása, lassítása:

a savak eltávolítása, illetve semlegesítése, lúgos maradék képzése a papírban

2. az oxidációs lebomlás megállítása, lassítása: a feleslegben lévő fémionok megkötése

3. a hordozó fizikai megerősítése:

a meggyengült részek, szakadások alátámasztása, a hiányok kiegészítése.

*»*•funnamX nm

■ -W&, Ki

/ JM.4' >l<rrL Sve r <fí-T* '**A*Zy AyLcuffc L±U,

l ítiW

(k* ktrr(*j novtd}

Unj onnxrZZ

, jhinul -fh-* T.fh iniirxe farnífixfi+rn-efjéüt iuur,

0h'U+ Htnwr* f***$*K~^%f

'lum . f<**Auxr <MyX>4 <Lc* Jwnij

rv>i ß** nrfiri'í <-jf iuwtk&vxIaj itfţpdwtn hrfxüd Jr új yyßwu Li t>e /

^

1. kép. Tintamarás 1. stádium (OSZK, Kézirattár, Fol.Lat.2039).

2. kép. Tintamarás 2. stádium (Fol.Lat.2039, 2. folio recto oldal).

3. kép. Tintamarás 2. stádium (Fol.Lat.2039, 2. folio verso oldal).

íw k.QfMCAMtiKi

Lalimra Xxtr^A rV. . Z

rj\rtrAUA multVJHui toil kft* A Y*J uT

' btyfThft iţit A »X: /k> iw

)? »*>», triX. Cké&hZ/ ÁM’ WAtj-fyyyy.

íUmh hmuu.iaj /t*y/,>..«/ ;/cAcat«i Z k IFfiín« Mmyd to?htuuuJL. \-f,UyAHJ Í% Hi CrtMhtâ hUu Uuto ’L dw '

4. kép. Tintamarás 2. stádium (Föl.Lat.2039)

54